Elemzők figyelmeztetnek: korai a nyaralásra eurót vásárolni, messze még a hazai deviza igazi formája
Két napon belül két komoly elemző mondta, hogy a magyar deviza a mostani erős szinteken sem mutatja még az igazi formáját. Ami praktikusan azt jelenti, hogy még nem érdemes a pénzváltóhoz rohanni, s euróra váltani a nyaralásra szánt összeggel.
A forint már euró?
Forint = Euró? címmel írt jegyzetet a befektetői oldalán Zsiday Viktor. Aki úgy véli:
A piacoknak nem szimpátiája, hanem várakozása van. Ez a várakozás pedig az, hogy Magyarország belátható időn belül belép ez euróövezetbe, és onnantól fogva nincs forint. Mivel a korábbi csatlakozások során a hazai deviza jellemzően stabil volt vagy felértékelődött a csatlakozás előtt, ezért ha elhisszük, hogy belépünk az euróövezetbe, akkor a forint mostantól euró.
Hozzátéve: az eurónak egyrészt van lakossági támogatottsága, másrészt van rá politikai igény, harmadrészt van hozzá képesség.
A sokat vitatott képességről szólva Zsiday azt emelte ki, hogy öt-hét éves időtávon belül lehetséges az euró bevezetése. De a piacok megelőlegezhetik a bizalmat, s egy
2031-es bevezetés esetén már valószínűleg 2028–2829-re az eurós kamatszintek közelébe esne a magyar állampapírhozam,
ami éves szinten sok százmilliárd forintos megtakarítást jelentene a magyar államnak és a magyar adófizetőknek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most vesz még magas (6 százalék körüli) kamatszinttel hosszabb, 10-20 éves magyar forintos állampapírt, az nagyot nyerhet.
Ezzel szemben
két kockázat látszik:
- a jelenlegi olajválság és
- az államok magas eladósodottságával szembeni kötvénybefektetői elégedetlenség.
Megtéveszthetnek a régi reflexek
Sokan mondják... címmel tette közzé befektetői jegyzetét ma délelőtt Miró József, az Erste vezető elemzője. Ebben olvasható:
Sokan mondják, még a fiam is azzal traktál a családi vacsoránál, hogy itt az ideje megvenni a nyaraláshoz szükséges eurót. Működnek a régi reflexek. Ha nagyot erősödik a magyar fizetőeszköz, akkor érdemes az európai pénzből bezsákolni, mert utána úgyis...
Miró szerint, a régi reflex a hosszú, két ciklusra kiterjedő Matolcsy-féle monetáris politika miatt alakult ki. Mostanra azonban megváltozott a helyzet.
- Egyrészt Varga Mihály jegybankelnök monetáris politikája inkább szigorúnak mondható.
- Másfelől, a költségvetés kilukadt ugyan, de mivel az elmúlt években az elsődleges egyenleg nulla százalékhoz közel alakult, ezért valószínűleg nem kell feltétlenül hatalmas kiigazítást csinálni.
Arra is jó esély van, hogy az uniós RRF-pénzek (hitel 3,9 milliárd, támogatás 5,8 milliárd euró) az év végéig megérkeznek. A jövő évtől pedig megindulhatnak a kohéziós alapokból is a pénzek (3,7 milliárd és 6 milliárd euró). Ezek valószínűleg a piacon történő átváltással vagy pedig az MNB-nél történő átváltással (tartalékok növelésével) erősíthetik majd a forintot.
Míg Maastrichti kritérium 2030-ra kijelölt teljesítése, a konvergenciasztori hosszú távon is erősítheti a forintot, arról nem is beszélve, hogy a jogállam visszaállításával a beruházási kedv is újra növekedhet, amelyet termelékenység javulás kísérhet – hangsúlyozta az elemző.
Mindkét vélemény alapján,
a rövid távon valószínűsíthető korrekció ellenére továbbra is a magyar deviza trendszerű erősödése lehet műsoron.
Varga Mihály nem várt tovább: azonnal leült tárgyalni a Tiszával a Magyar Nemzeti Bankban – ígéretet tettek az uniós pénzekről
Pozitívan reagáltak a pénzpiacok a vasárnapi választás eredményére, de az iráni feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek, emiatt egyeztetésre hívta az új kormánypárt szakértőjét Varga Mihály. Kármán András és a jegybankelnök egyetértett abban, hogy az euró bevezetése csökkentheti a kamatokat és az inflációs várakozásokat. Bővebben>>>
