Hatósági ár az áramtermelőknél
A politika úgy döntött, eszközt ad az árhatóságnak arra, hogy a termelői ár szabályozásán keresztül megakadályozza azt, hogy az áramtermelőknél indokolatlanul magas nyereség képződjön. Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a villamos energiáról szóló törvény erre vonatkozó módosítását. A hatósági árat a gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
Kóka János gazdasági miniszter nem támogatta a hatósági ármegállapításra vonatkozó javaslatot, és a későbbiek során is azt az álláspontot képviselte, hogy más megoldást kell találni a helyzet rendezésére – közölte érdeklődésünkre Ábrahám Gergely, a minisztérium szóvivője. Hozzátette: a miniszter tudomásul veszi a döntést, és ennek megfelelően cselekszik, így felkérte a Magyar Energiahivatalt (MEH), hogy végezze el a hét érintett erőmű 30 blokkjára vonatkozó költség-felülvizsgálatot. A MEH hat hónapos időtávban vállalta ennek elvégzését, de a gazdasági tárca vezetője azt kérte, hogy ez három hónap alatt történjen meg. Ennek alapján kerülhet sor a hatósági ár megállapítására. Ábrahám Gergely azonban kiemelte, hogy Kóka János már korábban – még mielőtt Orbán Viktor volt miniszterelnök a szférát jellemző „luxusprofitra” utalt volna – megkezdte a tárgyalásokat a számottevő nyereséget realizáló erőműtársaságok képviselőivel. A mátrai és csepeli erőművel a tárgyalások megállapodás közeli állapotba jutottak, s ez mintegy ötmilliárdos megtakarítást jelenthet a közüzemi árampiacon. Az egyeztetések tovább folynak velük, s eredményük a három hónapos költség-felülvizsgálati időszakon belül is éreztetheti hatását. (Az energiahivatalnál egyelőre nem kívántak nyilatkozni a kérdésről.)
A döntéssel a közüzemi villamosenergia-termelés és -értékesítés teljes körét ismét hatósági ármegállapítás jellemzi majd, tekintve, hogy az áramszolgáltató társaságok ma is hatósági áron kapják az áramot a közüzemi szolgáltatótól, az MVM-től, és adják tovább a fogyasztóknak is. A módosítás az áramtermelők, azaz az erőműtársaságok tekintetében hoz változást, ebben a körben 2001 végén szüntették meg a hatósági árszabályozást. E cégek közüzemi áramtermelést érintő tevékenységüket hosszú távú megállapodások (HTM) alapján végzik. Azt az árat, amelyen az áramot a közüzemi szolgáltató megvásárolja e cégektől, e HTM-ekben rögzített képlet alapján számolták az elmúlt időben.
A GKM mint árhatóság a szakmai körök várakozásai szerint erőművi blokkonként határozza majd meg az alkalmazható termelői árat, illetve a blokk alapdíját. A piaci szereplők számára a hatósági árszabályozás önmagában nem elfogadhatatlan, ha azonos technológiai alapon, azonos költségszerkezetet fogadnak el indokoltnak. Az álláspontok azonban az elmúlt hetekben nem sokat közeledtek. A közüzemi áram vevője, az MVM az év elején kötelezően hétszázalékos árcsökkentést hajtott végre az áramszolgáltatókkal szemben, akiknek az erőművektől vett áramot továbbadja. Számára tehát kedvező lenne, ha maga is kevesebbet fizethetne az átvett villamos energiáért. A nagyobb, döntően külföldi tulajdonban lévő erőművek viszont akár jogi lépésekre is készek érdekeik védelmében.
