Kiszervezett zöldfeladatok

A környezetvédelem oldaláról új kihívást jelent a vállalati szféra számára, hogy Magyarországon is egyre több ágazatban vezetik be a gyártói felelősség elvét. Ennek értelmében a különböző iparágakban tevékenykedő forgalmazó cégeknek a kibocsátásukkal arányosan, meghatározott menynyiségű hulladékká vált régi termék visszagyűjtéséről és újrahasznosításról kell gondoskodni. A hulladékhasznosítási kötelezettséggel ma már a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, az akkumulátorokat és szárazelemeket, valamint az elektronikai termékeket forgalmazó cégeknek is számolniuk kell. A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség pedig gyakorlatilag minden olyan ágazatot érint, ahol csomagolt termékeket hoznak forgalomba, miközben nemteljesítés esetén a cégeknek különböző, párhuzamosan megjelenő kötelezettségekkel – többnyire az egyre borsosabb környezetvédelmi termékdíj fizetésével – kell szembesülniük.

A gond az, hogy a vállalatok többségének sem energiája, sem szakértelme nincs az előírt mennyiségű hulladék viszszagyűjtésének és hasznosításának megszervezésére. Ugyanakkor alternatív megoldási lehetőséget kínál a Magyarországon nemzetközi minta alapján bevezetett koordináló szervezeti modell. Ennek lényege, hogy a piaci szereplők kifejezetten hulladékhasznosítással foglalkozó közhasznú társaságokat hoznak létre közösen. A szakértők részvételével felállt szervezetek pedig a szelektív hulladékgyűjtés és az ebből származó hulladék feldolgozásának megszervezésével gondoskodnak a hasznosítási célok teljesítéséről. A modell sikerét mutatja, hogy már közel két tucat ilyen szervezet működik Magyarországon, amelyek együttvéve mintegy háromezer vállalat hasznosítási feladatairól gondoskodnak.

A szervezetek működését alapítóik, illetve a többi csatlakozott forgalmazó (kibocsátó) cég finanszírozza, ám számukra ez még mindig jóval olcsóbb, mint a termékdíj fizetése és a hasznosítási kötelezettség egyéni teljesítése. Ráadásul a kormányzati szinten meghatározott környezetvédelmi célok is ténylegesen megvalósulnak. Például a csomagolóanyagoknál – a legnagyobb koordináló szervezetként tevékenykedő – Öko-Pannon Kht.-nak fizetendő hasznosítási díj üvegnél 27, műanyagoknál 49,5, papírnál és kartonnál 46, fémeknél 63–74, fánál 67, a társított anyagoknál pedig 49–60,5 százalékkal alacsonyabb, mint a termékdíj összege, s hasonló arányok állapíthatók meg a többi közhasznú társaságnál is. Adminisztratív szempontból a kötelezett cégeknek ugyancsak könnyebbséget jelent, hogy a koordináló szervezet az illetékes állami szervek felé fennálló jelentési kötelezettséget is részben átvállalja. Ebben az esetben a kibocsátó partner a szervezet számára, a kötelezettségátvállalási megállapodás aláírásával egy időben egyéves csomagolási kibocsátási előrejelzést ad meg. Ezt negyedévente pontosítja a tényleges kibocsátás figyelembevételével, s három hónapos bontásban fizetik a hasznosítási díjat is a szervezet részére. Ez lényegesen egyszerűbb, mint a termékdíjfizetés, ahol az adóhivatal, a VPOP, a környezetvédelmi tárca, valamint – a hasznosítási kötelezettség kapcsán – a Környezetvédelmi Főfelügyelőség felé is rendszeresen beszámolókat kell készíteni. (NIG)