Egymillió tonna búza Kuvaitba?
Világgazdaság. Az arab állam most árajánlatokat vár a hazai kereskedőktől, és a tranzakciót a tervek szerint néhány hónap alatt bonyolítaná le.
Magyarországon meglenne a szükséges árualap a grandiózus üzlethez. A piaci szereplők eddig egymillió tonna búzát exportáltak az 5,1 milliós tavalyi termésből, miközben az éves belföldi igény legfeljebb hárommillió tonnát tesz ki. A meglévő többletet a tulajdonosok ma nem elsősorban a szabadpiacon, hanem a jobb árakat kínáló uniós intervencióban kívánják eladni. Eddig több mint egymillió tonna búzát kínáltak fel az EU-nak, így a felvásárolt készlet a tavaly megvett búzával együtt elérheti a 2,5 millió tonnát. (Kukoricából még nagyobb, 4,5 milliós lehet a kétéves intervenciós mennyiség, ezért a hazai gabonafelesleg – figyelembe véve a két-három millió tonnára tehető szabadpiaci kukoricatöbbletet – megközelítheti a tízmillió tonnát is.)
Hazai szakértők ugyanakkor egyelőre semmi esélyt nem láthatnak arra, hogy a kuvaiti búzaüzlet összejöjjön. Mivel a piaci szereplőknél ekkora tételben nincs exportálható árumennyiség, elsősorban az intervenciós termény értékesítése jöhetne szóba. Orbán Imre, az Agrograin Rt. vezérigazgatója viszont a hírt kommentálva leszögezte: bár az intervenciós termény magyar tárolókban van, annak sorsáról az unió dönthet. Márpedig konkrét igény esetén Brüsszel a készleteket először ott szabadítaná fel, ahonnan a kivitel a leggazdaságosabb lenne. (Mint ismert, Magyarország versenyhátrányban van más tagországokhoz képest a tengeri kikötők hiánya miatt).
Más szakértők szerint az is nehézséget jelent, hogy az unió egymillió tonnás árumennyiséget egy-egy tagországban ritkán szabadít fel egyszerre. A kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál ma egy tavaly nyitott, 500 ezer tonnás búzakontingensre lehet pályázni, amelyből eddig 170-200 ezer tonna fogyott el. A kivitel gyorsítására pedig szükség lenne, mert egy idei közepes gabonatermés is tárolási gondokat okozhat, ha a raktárak nem ürülnek ki. Bár a Nemzeti fejlesztési terv támogatásaival az év végéig összesen 2,5 millió tonna új tárolókapacitás épülhet, ez is kevésnek bizonyulhat a raktártelítettség miatt.
Ugyanakkor további exportakadályozó tényező lehet, hogy a magyar búza drága. A hazai árszintet a tonnánként 101,31 eurós (mintegy 26 ezer forintos) intervenciós ár határozza meg, ez pedig nem versenyképes a nemzetközi árakkal. Orbán Imre szerint Kuvait a világpiacról tonnánként 130 dollárért is kaphat búzát, míg a száz euró körüli hazai árszint eleve 120 dolláros „induló árat” jelent, amelyet az adriai kikötőkig húsz-harminc dolláros fuvardíj, illetve további rakodási és tengeri szállítási költség növel.
Mint ismert, a közelmúltban több hasonló nagyságrendű gabonaszállítás lehetősége is felmerült, és azok bejelentését magas szintű kormányzati tárgyalások is megelőzték. A tavalyi nyilatkozatok szerint Kína egymillió, Oroszország fél-egy millió tonna gabona megvételére mutatott érdeklődést, de máig egyik üzletből sem lett semmi. Szakértők a kínai exportra továbbra sem látnak esélyt a jelentős szállítási költségek miatt, még ha az ázsiai ország – korábbi ígéretének megfelelően – meg is szünteti a behozatal eddigi növény-egészségügyi korlátozásait.
Az Európai Unióban az idén várhatóan 261,54 millió tonna gabonát takarítanak be, felülmúlva a tavalyi 253,20 milliót. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai államok legnagyobb gabonatermelő országában, Lengyelországban az idén várhatóan 27,97 millió tonnára nő a gabonatermés az egy évvel korábbi 26,99 millióról.
