Megoldások a foglalkoztatási gondok kezelésére

Az Európai Unió (EU) fennállásának legnagyobb kihívásával néz szembe, és miközben saját belső problémáira sem találja a megoldást, a világ gazdaságának fejlődése szélsebesen halad el mellette. A globalizáció hatalmas változásokat hozott a jóléti demokráciákban is, s úgy tűnik, a szociális piacgazdaság európai modellje egyre kevésbé tartható. Ennek bizonyítéka a 19 millió munkanélküli, közülük a tartósan állástalanok aránya 44 százalék. Nagy kérdés, hogy Európa hogyan tud sikeres lenni gazdasági és szociális szempontból az öregedő népesség, a gyors technológiai változások és a globális üzleti modellek terjedésének szorításában.

A vállalkozások számára a megrendelői igényekhez alkalmazkodó, rugalmasan igénybe vehető munkaerő az ideális. A munkavállalónak pedig – túl azon, hogy meg kíván felelni munkaadója elvárásainak – az a célja, hogy törődhessen családja vagy önmaga dolgaival, vagyis élhesse saját életét is. Az új típusú munkaformák a nem hagyományos időbeosztású alkalmazási módokat jelentik, ezek nagyobb rugalmasságot kínálnak a munka, a magánélet és a szabad idő összeegyeztetésére mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak.

Az újszerű foglalkoztatási konstrukciók közé tartozik a tevékenységkihelyezés (outsourcing) és a munkaerőlízing, illetve -kölcsönzés is. Érdemes részletesebben kitérni a kölcsönzött munkaerő és az outsourcing alkalmazására, mivel ezek a megoldások az utóbbi időben Magyarországon is előtérbe kerültek. A vállalatok azért döntenek egyes üzleti folyamatok, tevékenységek kiszervezése mellett, hogy jobban összpontosíthassanak stratégiai feladataikra, továbbá, hogy javítsák hatékonyságukat. A folyamat során a legtöbb esetben a dolgozók is átkerülnek a külső szervezethez. Az outsourcing alkalmazásának fő okai a hatékonyság javítása, az üzleti rugalmasság biztosítása, nagyobb összpontosítás a fő üzleti folyamatokra és végül az innováció, vagyis a legmagasabban képzett szakemberekhez, technológiához való hozzáférés.

Egyre több vállalat vesz igénybe munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást is, különösen azokban az időszakokban, amikor feladatai, megrendelései megugranak. Így rövid idő alatt képzett munkaerőhöz jut, nem kell a keresés és kiválasztás adminisztrációjával foglalkoznia. A CIETT (International Confederation of Temporary Work Businesses) szerint a kölcsönzés sok esetben az első lépcsőfok a hosszú távú alkalmazáshoz. A kölcsönzött munkaerő 43 százaléka egy éven belül állandó státusba kerül. Ma már elfogadott tény, hogy a munkaerő-kölcsönzés a foglalkoztatottság, a munkalehetőségek növelésének, valamint a munkaerőpiacra való visszalépés fontos eszköze. A kölcsönzött dolgozók harmada azért választja ezt az alkalmazási formát, mert ezáltal gyakorlatot szerezhet különböző vállalatoknál, és preferálja a rugalmas munkavégzés lehetőségét. Ezzel magyarázható a 25 év alatti munkavállalók nagy aránya a kölcsönzött munkaerő körében. Ez a foglalkoztatási megoldás a leggyorsabban terjedő munkaforma az EU-ban. Évente mintegy hatmillió ember fordul meg a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásában.

Összességében elmondható, hogy az említett konstrukciókban foglalkoztatott munkavállalók aránya az EU-ban 13,6 százalék volt 2004-ben, és ez a szám folyamatosan növekszik. A legnagyobb mértékben Spanyolországban (32,4 százalék) alkalmazzák, de az új tagállamok közül Lengyelországban is (22,7 százalék) jelentős ez az arány.

Az EU több országában már felismerték, hogy ezek a foglalkoztatási formák jelentősen segítik a közösség növekedési és foglalkoztatási stratégiáit. Tavaly az EU-tagok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket tesznek az újszerű munkaformák elterjesztése érdekében. Ezek azonban végső soron csak akkor lehetnek eredményesek, ha megváltozik az egyén hozzáállása, felfogása is a munkáról, szociális rendszerről. Megfelelő jogszabályok és keretfeltételek biztosításával az új, innovatív munkaformák nagyban hozzájárulhatnak a liszszaboni célok eléréséhez a több és személyre szabott, igény szerinti munkalehetőséggel.

Ennek ellenére számos országban még ellenérzéssel viseltetnek irántuk, azt gondolva, az ilyen jellegű foglalkoztatás az egyén szociális biztonságának rovására megy. Ma már mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi foglalkoztatási szabályzókat, szociális intézményeket modernizálni kell annak érdekében, hogy hatékonyabban segítsék a munkaerőpiacról kiszorultakat a visszatérésben. Ennek egyik módszere az új típusú foglalkoztatási formák bevezetése, amelyek segítik a munkahelyteremtést és a termelékenység növekedését. Emellett vonzó lehet a társadalom egyes rétegei számára, akik egyébként a munkaerőpiacról való kiszorulás veszélyeivel néznek szembe (friss diplomások, kisgyermekes szülők, megváltozott munkaképességűek, idősödő korosztály), és a rugalmas munkaidő-beosztás révén hasznos azok számára is, akik munka mellett tanulnak.

Az új lehetőségek elterjedése előtt még bőven vannak leküzdésre váró akadályok mind jogszabályi, mind oktatási, mind közgondolkodási szempontból. A jogszabályoknak jobban kell alkalmazkodni a gyors gazdasági, szociális és technológiai változásokhoz, a vállalatok szintjén pedig meg kell találni a személyes körülményekhez és az üzleti környezethez a legjobban illeszkedő megoldásokat ezen lehetőségek közül.

Előnyök

>> javítják a hatékonyságot és a termelékenységet

>> jobb munkakörülményeket biztosítanak

>> vonzó a dolgozók számára

>> kevesebb költséggel és betegszabadsággal járnak

>> csökkentik a stresszt és a kiégést

Aggályok

Munkavállalók részéről

>> bizonytalanságérzés

>> félelem a kirekesztődéstől, a közösségi kapcsolatok hiánya

>> túlterheltség

>> a nyugdíj- és egészségügyi ellátások elvesztésének lehetősége

Munkaadók részéről

>> alacsonyabb teljesítmény és kontroll/monitoring lehetőségek

>> csapatszellem alacsonyabb szintje

Előnyök

>> javítják a hatékonyságot és a termelékenységet

>> jobb munkakörülményeket biztosítanak

>> vonzó a dolgozók számára

>> kevesebb költséggel és betegszabadsággal járnak

>> csökkentik a stresszt és a kiégést

Aggályok

Munkavállalók részéről

>> bizonytalanságérzés

>> félelem a kirekesztődéstől, a közösségi kapcsolatok hiánya

>> túlterheltség

>> a nyugdíj- és egészségügyi ellátások elvesztésének lehetősége

Munkaadók részéről

>> alacsonyabb teljesítmény és kontroll/monitoring lehetőségek

>> csapatszellem alacsonyabb szintje Új szerződésformák Forrás: szerző gyűjtése

Munkaszerződés (a munka törvénykönyve által szabályozott)

>> outsourcing

>> munkaerőlízing

Nem munkaszerződés (a polgári törvénykönyv által szabályozott)

>> munkaerő-kölcsönzés

>> egyéni vállalkozó

>> igény szerinti foglalkoztatás

>> feladathoz kötött szerződés-->