Szolgáltatóközpontok garmadája jön Magyarországra

Az elmúlt néhány napban sorban érkeztek a bejelentések a több száz fős szolgáltató központok Magyarországra telepítéséről. A Világgazdaság keddi számában a német BUW Holding GmbH tervéről számoltunk be, a társaság telefonos ügyfélszolgálatot hozna létre Magyarországon. A regionális szolgáltató központot – amely 640 új munkahelyet teremtene – Pécsett alakítanák ki mintegy tízmillió eurós befektetéssel. A létesítmény a regionális szerepnek megfelelően pénzügyi, információs és menedzsmentfeladatokat tölt majd be a térségben. A Morgan Stanley – a Népszabadság hétfői beszámolója alapján – Budapesten 400 fős szolgáltató központ nyitását tervezi. A szintén regionális szintű központból információtechnológiai, pénzügyi-számviteli és működtetési feladatokat látnának el. Az EDS Magyarország Kft. a múlt héten jelentette be, hogy a következő években mintegy 11 milliárd forintos beruházással közel 1100 új munkahelyet hoz létre Magyarországon részben már meglévő – Budapest, Vasvár –, részben pedig új szolgáltató központokban.
Az újak megnyitása, illetve a meglévők bővítése lendületet adhat a hazai tevékenységkihelyezési iparnak is, különösen az üzleti folyamatok területén. A létesítmények megnyitása révén ismét előtérbe kerülhet az a régi terv, amely szerint Budapestet regionális pénzügyi-informatikai szolgáltató központtá kell tenni – mondta el érdeklődésünkre Kiss Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem információ és tudásmenedzsment tanszékvezető-helyettese. Ehhez hozzájárulhat, hogy a rendelkezésre álló, képzett munkaerő bár drágább, mint Romániában vagy Ukrajnában, mégis versenyképesebb az ottaninál. A hazai vállalatok többsége a tevékenységkihelyezésnek csak két formáját ismeri, a technológiait és a munkaerő-kölcsönzést – ismertette Kiss Ferenc, az egyetem és a Mansoon Outsourcing Zrt. által közösen készített felmérés egyik fő tanulságát. (A tanulmány részletes bemutatása április végén lesz.) Kevés olyan társaság van, amely mindkét megoldást használja, igaz, körükben már más szolgáltatások igénybevétele is jellemző. Ezek főként nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai, hazai nagyvállalatok, illetve azok a társaságok, amelyeknél már nyugati vezetési elveket alkalmaznak.
Az outsourcing szélesebb körű elterjedésének legnagyobb akadálya, hogy a lehetséges megbízóknak hiányosak az ismereteik. Így nincsenek tisztában a konstrukció kínálta előnyökkel, azzal, mivel jár egy ilyen megoldás a szervezet számára, és milyen veszélyei vannak. Emiatt sokan tartózkodnak attól, hogy komolyabb folyamatokat kiszervezzenek – tette hozzá Kiss Ferenc. A piacon tapasztalható tendenciák azt mutatják, hogy komoly lehetőségek vannak a létesítményüzemeltetésben, az érintett szolgáltató cégek ennek megfelelően már befektetéseket is végrehajtanak ezen a területen. Továbbra is bővül az informatikai szolgáltatások piaca, az emberierőforrás-kezeléssel kapcsolatos feladatok területén pedig inkább a szolgáltatások minőségének javulása figyelhető meg, összetettebb megoldások jelennek meg.
A hazai informatikai outsourcing piac 2004-ben az előző évhez képest több mint 20 százalékkal, 153 millió dollárra bővült – mondta el Komáromi Zoltán, az IDC Magyarországi Kft. ügyvezető igazgatója. Végleges tavalyi adatok ugyan még nincsenek, de úgy tűnik, lassult a bővülés üteme, ezzel párhuzamosan pedig átalakul a megbízások struktúrája. A szerződések összegét tekintve az informatikai infrastruktúra és üzemeltetés teljes körű kiszervezése a legnagyobb szegmens, 2004-ben 50 százalékos volt a részesedése. A leggyorsabb növekedés azonban az alkalmazás, valamint a hálózat- és asztaligép-üzemeltetésben várható, ennek hátterében az áll, hogy ez a konstrukció illik leginkább a hazai piac sajátosságaihoz – tette hozzá Komáromi Zoltán.
Nagyon szűknek jellemzi a magyar outsourcingpiacot Szakál László, az ágazat legnagyobb hazai szereplőjének számító EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Egyelőre kevés az olyan cég, amely képes pontosan megfogalmazni azokat az üzleti célokat, amelyeket elvár egy ilyen konstrukciótól. Bővülést hozhat, hogy a kormányzat számára elkerülhetetlenné vált a közigazgatási rendszer átalakítása, ehhez viszont komoly tőkére és szaktudásra van szükség. Az országos elosztórendszerek már olyan méretet képviselnek, amelyeknél a szolgáltató a komplex átalakítási folyamatok megvalósításának kockázatát kész átvállalni, ez egyébként a közigazgatási reformkezdeményezések leggyakoribb buktatója. A költségvetési intézmények tőkehiánya erősíti a magán- és közszféra együttműködésében (PPP – public private partnership) megvalósuló projektek gyakorlatát, hiszen a kezdeti beruházáshoz szükséges összeget a későbbi megtakarítás kitermeli. Eddig a közigazgatásban – a modernizáció részeként – csak az informatikai infrastruktúra újult meg, a folyamatokon azonban nem változtattak, a szervezetek működése nem módosult, pedig ehhez is hozzá kellene nyúlni – mutatott rá Szakál László.
Kedvezően hathat a hazai outsourcingpiacra, hogy mindkét meghatározó politikai erő gazdasági programjában szerepel az államapparátus csökkentése – véli Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség (MOSZ) elnöke. A tervek szerint szolgáltató központokba szerveznék ki a jelenleg a minisztériumokban párhuzamosan végzett feladatokat, mint például az informatikai infrastruktúra üzemeltetését, a humánerőforrás-kezelést vagy a pénzügyi-számviteli folyamatokat. A hazai tevékenységkihelyezési ipar számára komoly tényező lehet, ha a közszféra hangsúlyozottabban jelenik meg megbízóként. Az informatikai outsourcing mellett nagyobb hangsúlyt kaphat az emberierőforrás- vagy például a logisztikai kiszervezés is. A MOSZ elnöke szerint akár már a második fél évben éreztetheti hatását a hazai outsourcingiparban a kormányzati megjelenés. Számos projektet indít el 2006-ban a Magyar Outsourcing Szövetség, a szervezet közgyűlésének döntése alapján. Az idén megkezdik egy tevékenységkihelyezési szerződés példatárának összeállítását, valamint a szolgáltatás minősítési rendszerének kidolgozását és bevezetését.
A közeljövőben elindul a szervezet információs, szolgáltató portálja, amely a befektetők és a tagok számára nyújt tájékozódási lehetőséget, segítséget. A Közbeszerzési Főigazgatósággal együttműködve megkezdik a hosszú távú szolgáltatási szerződések alapvető kritériumainak, formai és tartalmi elemeinek kialakítását. A jelenleg 41 tagot számláló szervezet várhatóan részt vesz a második Nemzeti fejlesztési terv keretében komplex programok kidolgozásában is – tette hozzá a MOSZ elnöke.