Bírság az MTelekomnak

Éves jelentés. A Magyar Telekomot hatmillió forintra bírságolta a pénzügyi felügyelet, kiszabva ezzel a legmagasabb összeget, amelyet rendszeres tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt kiróhat. A történet – amelynek következménye a döntés – ismert. A távközlési cég még március végén közölte: nem tartja meg április végéig közgyűlését, mivel pénzügyi eredményeinek auditálása nem zárult le. Okként egy leányvállalatnál 700 millió forint értékben kötött két tanácsadói szerződés felülvizsgálatát jelölték meg. Április végén pedig azt közölték: továbbra sem tisztázott a közgyűlés várható időpontja, de a februárban közzétett nem auditált pénzügyi beszámoló alapján részvényenként 70 forint osztalék fizetését tartják indokoltnak.

A felügyelet már március végén eljárást indított, ennek eredménye lett a tegnap megjelent határozat. Az indoklás szerint: a befektetők érdekei, a tőkepiaci folyamatok átláthatósága, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének igénye szenvedett nagymértékben sérelmet. Ezen belül is a szabályszegéssel előidézett befektetői kockázat mértékét, a mulasztással előállt tőkepiaci befektetői bizonytalanságot ítélte a szervezet súlyosnak, s ezért állapította meg a kiszabható legmagasabb bírságot.

A helyzetről úgy tűnik így vélekednek a befektetők is; miközben a piac – legalábbis az index magasságai alapján – legjobb napjait éli: a Magyar Telekom-részvények március eleje óta nem képesek kitörni a 940–980 forint közötti sávból. Pedig a befektetők fantáziáját megmozgató történet van, hiszen a vezetékes és mobilérdekeltségek (a Magyar Telekom és a T-Mobile) összevonásáról alig néhány hónapja döntött a cég. Akkor a piacon sokféle vélemény forgott arról, hogy a jelenlegi magyar piacon az összeolvadás révén elérhető előnyök vajon felérnek-e azzal a kockázattal, amelyet a piacvezető mobilszolgáltató önállóságának megszüntetése jelenthet. A döntés befektetők általi elfogadásának egyik mutatója a részvény árának alakulása. Ez e pillanatban nem a legjobban alakul, s a történet még nem ért véget. A közgyűlés időpontja még mindig nem ismert, s amíg ez tovább folytatódik, ismételt bírságot szabhat ki a PSZÁF, s büntethet a Budapesti Értéktőzsde is. Ez nem elsősorban az összeg miatt hathat kedvezőtlenül a társaság megítélésére, hiszen a tőzsde is a cég méreteihez mérten elhanyagolható, százezertől, egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Minden ilyen intézményi szankció a tisztázatlan helyzetre hívja fel újra és újra a figyelmet, amelyet aztán a befektetők vastagon be is építenek az árba.

A Magyar Telekom esete persze nem egyedi. A Synergon a törvényi előírásoknak megfelelő időpontok betartása mellett tette közzé szükséges anyagait, nem vette azonban figyelembe saját alapszabálya ennél szigorúbb követelményeit, ezért új időpontot hirdetett meg május 29-re. A Csepel Holding közgyűlését pedig felfüggesztették, miután a könyvvizsgáló záradékot csatolt a jelentéshez, amely szerint a beszámoló nem ad valós képet a cég tavaly december végi valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. NTK

Tekintve, hogy az éves jelentésnek a tulajdonosok által elfogadott beszámolókat is tartalmaznia kell, legalább ugyanezen időpontig e cégeknek az éves rendes közgyűlésüket is meg kell tartaniuk.

Tekintve, hogy az éves jelentésnek a tulajdonosok által elfogadott beszámolókat is tartalmaznia kell, legalább ugyanezen időpontig e cégeknek az éves rendes közgyűlésüket is meg kell tartaniuk.-->