Folytatódik a továbbtanulási boom
Az érettségi elértéktelenedése már a 2000-es évek legelején megkezdődött, amikor felgyorsult a diplomások számának növekedése, és tömegessé vált a felsőoktatás. Polónyi István a Debreceni Egyetem tanszékvezetője és Kővári György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára nemrég befejezett közös kutatásában előre jelzi, hogy 2010-ben nagyjából minden negyedik, 2015-ben pedig majdnem minden harmadik munkavállaló diplomás lesz Magyarországon. Ezzel 2010-ben Német-, Görögországot, Hollandiát, 2015-ben pedig Nagy-Britanniát és Svédországot érjük utol a diplomások számának tekintetében. Ugyanakkor gazdasági fejlettségünket tekintve még ekkor is jelentős lemaradásban leszünk ezekhez az országokhoz képest – hangsúlyozza a két szakember.
Bár az érettségi értéktelenedése mindenki számára egyre nyilvánvalóbb, úgy tűnik, ez mégsem ösztönzi a tudatosabb pályaválasztást. Hermann Zoltán, az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa szerint a munkaerő-piaci érték vizsgálata helyett a szülők iskolai végzettsége és a fiatal tanulmányi eredménye befolyásolja leginkább, hogy egy diák hol tanul tovább, szakmunkás lesz vagy épp gimnazista. Ezeken az okokon kívül az érettségizettek továbbtanulási vágyát a magasabb kereset reménye, sőt akár a lakóhelyen tapasztalható munkanélküliség is ösztönözheti. Az állástalanság veszélye – továbbtanulás híján – pedig valóban fennáll. Ez egy ördögi kör: ha valaki megelégszik az érettségivel, a diplomások hada kiszorítja a munkaerőpiacról, ha pedig tovább tanul, más középfokú végzetteket szorít ki ő maga. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének friss diplomások munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló tanulmánya szerint a felsőfokú végzettségű pályakezdők a gazdasági, jogi, műszaki, valamint ügyviteli-irodai foglalkozásokban töltenek be olyan állásokat, amelyekhez régebben az érettségi is elegendő volt. Érdekesség, hogy ez a jelenség mégsem járt együtt az érettségizett munkanélküliek számának növekedésével. Köllő János és Kertesi Gábor kutatók szerint ennek az az oka, hogy a képzettségi szint növekedése a munkaerőpiac más szegmenseiben is folyamatban van. A diplomás és irodai foglalkozásokban elveszített 43 ezer állással szemben 130 ezer, érettségizetteket foglalkoztató poszt jött létre 1995–2003 között – állítják.
Munka helyett újabb suli
A továbbtanulási ambíciók növekedésével együtt nemcsak az érettségizők, hanem más iskolák utolsó évesei körében is jelentősen csökkent a munkába állási szándék. Egy a végzősök körében végzett kérdőíves felmérésből kiderült, az utolsó évesek egyharmada készült arra, hogy nem tanul tovább, hanem munkát vállal az iskola befejezése után.A legkevesebb munkavállalásra készülő tanulót a gimnáziumok végzősei között találtuk (tíz százalék körüli), de a szakközépiskolások esetében sem érte el a tanulók felét (42 százalék) és a szakmunkástanulóknál is alig haladta meg azt (56 százalék) – fogalmazott elemzésében Liskó Ilona, a Felsőoktatási Kutatóintézet igazgatója.
A lehetséges munkavállalók a gyengébb tanulók közül kerültek ki: minél nagyobb településen élt valaki, és minél magasabb volt szülei iskolázottsága, annál kevésbé kívánt munkába állni a középfokú iskola elvégzése után.
Az érettségi után fél évvel a végzősök több mint kétharmada (68 százalék) nappali képzésben tanult tovább, vagyis korábbi terveiknek megfelelően a végzősök bő kétharmada a középiskola befejezése után is folytatta tanulmányait.
A legkevesebb munkavállalásra készülő tanulót a gimnáziumok végzősei között találtuk (tíz százalék körüli), de a szakközépiskolások esetében sem érte el a tanulók felét (42 százalék) és a szakmunkástanulóknál is alig haladta meg azt (56 százalék) – fogalmazott elemzésében Liskó Ilona, a Felsőoktatási Kutatóintézet igazgatója.
A lehetséges munkavállalók a gyengébb tanulók közül kerültek ki: minél nagyobb településen élt valaki, és minél magasabb volt szülei iskolázottsága, annál kevésbé kívánt munkába állni a középfokú iskola elvégzése után.
Az érettségi után fél évvel a végzősök több mint kétharmada (68 százalék) nappali képzésben tanult tovább, vagyis korábbi terveiknek megfelelően a végzősök bő kétharmada a középiskola befejezése után is folytatta tanulmányait. Vélemények az érettségizettekről Ha közvetlenül nincs is munkaerő-piaci jelentősége az érettséginek, a kollégák munka melletti továbbtanulásának szempontjából mindenképpen előnyt jelent – véli Erdei Sándor, a Visteon Hungary Kft. Alba üzemének HR-vezetője. Ahhoz, hogy a cégnél valaki egy adminisztratív munkakört betöltsön, az érettségi mellett legalább középfokú szakképesítésre és nyelvtudásra van szüksége. Ezekkel a feltételekkel például pénzügyi területen van lehetőség az elhelyezkedésre. Erdei Sándor tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyelvtudás nagyon gyakran hiányzik a jelentkezőknél, így a felsőfokú végzettséget nem feltétlenül igénylő munkakörökben is diplomásokat kénytelenek foglalkoztatni.
Abban az esetben van igazán lehetőségük a sima érettségit tett fiataloknak az elhelyezkedésre, ha legalább egy nyelven elfogadható szinten beszélnek – mutatott rá Gáborné Sebesi Katalin, a Legrand Rt. HR-igazgatója. Jó példa erre az a két pályakezdő, akiket a közelmúltban vett fel a cég. Egyikük exportbonyolítói munkakörben dolgozik, ahol szükség is van a franciatudására, másikukat beszerzési asszisztensként foglalkoztatják, neki az angolnyelv-tudására kell támaszkodnia nap mint nap. Mindketten számítógépen dolgoznak, de annak használata már nem okoz gondot a napjainkban érettségizett fiatalok nagy részének.
A munkavállalók alig több mint fél százaléka dolgozik érettségi nélkül, betanított munkásként az Elmű Rt.-nél – mondta el lapunknak Terényi Nándor, a vállalat személyzetfejlesztési osztályvezetője. A leolvasói és az ügyfélszolgálati ügyintézői munkakörök azok, amelyek betöltéséhez még elegendő az érettségi, de az összes többi esetben már feltétel a szakirányú végzettség. Terényi Nándor hangsúlyozta: törekszenek a dolgozók képzettségi szintjének emelésére, így az idősebb munkavállalók esetleges hiányosságainak a pótlására is – jelenleg öt OKJ-s szakmában –, élve a szakképzési hozzájárulás adta lehetőséggel. GdA -->
