Korántsem évült még el a kártérítési igény

Ha a természetes megbetegedés és az üzemi baleset miatti állapotromlás együttesen okoz károsodást, úgy a munkáltató felelőssége a balesettel összefüggésben álló mértékig áll fenn – figyelmeztetett a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az ügy felperese egy üzemi baleset következtében szenvedett gerincsérülést. Munkáltatója elismerte teljes kárfelelősségét. A dolgozó hosszan tartó gyógyulást követően állt munkába és – mivel az üzemorvos arra alkalmasnak találta – eredeti munkakörében foglalkoztatták tovább. Három évvel a baleset után ismét keresőképtelenné vált, megműtötték, korábbi munkakörében pedig már nem dolgozhatott.
Azt kérte, hogy a bíróság kötelezze munkáltatóját keresetvesztesége, továbbá nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A munkaügyi bíróság – az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján – megállapította, hogy a baleset a munkavállaló már meglévő gerincbetegségére 20 százalékos állapotrosszabbító hatást fejtett ki. A későbbi gerincműtét és a baleset közötti okozati összefüggést azonban nem találta bizonyíthatónak. A dolgozó igényét elévülés miatt elutasította. Hasonló álláspontra helyezkedett a másodfokú bíróság is. A dolgozó az LB-től kért felülvizsgálatot, amely rámutatott, hogy a felperes már a balesetkor természetes kórokú megbetegedésben szenvedett. Betegsége azonban ekkor még nem okozott panaszokat, keresetvesztesége nem keletkezett. Későbbi műtétje és az üzemi baleset közötti összefüggést – az orvosszakértői véleményre figyelemmel – a bíróságok kizárták. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy a baleset 20 százalékos mértékben súlyosbította a dolgozó természetes okú megbetegedését.
Az eljárt bíróságok tévesen tulajdonítottak ügydöntő jelentőséget annak, hogy az üzemi balesetből eredő munkaképesség-csökkenés már a baleset bekövetkeztekor fennállt.
A kártérítési igény elévülésének megítélése szempontjából annak is jelentősége van, hogy a munkaképesség-csökkenést mikor állapították meg, mikor szerzett arról tudomást a felperes. Erre négy évvel a baleset után került sor, és akkor a felperes rögtön bírósághoz is fordult, így igénye nem évült el – szögezte le az LB. Hangsúlyozta, hogy a munkáltató felelőssége a balesettel összefüggésben álló mértékig áll fenn.
Az igény megalapozottságára és összegszerűségére vonatkozó tényállás felderítése végett az LB hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, új határozat meghozatalára utasította.