Mennyit keresnek az FM-esek?
A nemek közötti különbség továbbra is jelentős, vagyis a nők még mindig kevesebbet keresnek ebben az ágazatban is, mint az ugyanolyan beosztású és hasonló szakmai múltú férfiak. A kiegészítő juttatások terén szintén hátrányban vannak. Például céges autót csak egyharmaduk kap, míg a férfiaknak csaknem fele élvezhet ilyen pluszt.
A fizetések ugyanakkor az elmúlt három évben minden beosztásban egyre gyorsabban növekednek. A 2004-es felmérésnél a válaszadók kevesebb mint fele mondta azt, hogy két-három százalékos volt a növekedés, tavaly már több mint 50 százalék felelte, hogy három-öt százalékkal többet kaptak, mint a megelőző évben. Mindez a 2003 januárja és 2005 decembere közötti, a 1,5–2,5 százalékos sávból alig mozduló inflációt és az egyébként is magas fizetési bázist számolva nagyon jó hír az FM-szakembereknek.
A szabadpiacon működő külső ágazati szolgáltatók, illetve a cégeken belüli FM-részlegek vezetőinek fizetése között a bónuszok mértékében van a legnagyobb különbség. Előbbiek akár kétszer annyit, évente négy-hatezer fontot is kaphatnak ebben a formában. A nők és a férfiak itt egyenlő elbírálás alá esnek. Előbbieknél egyébként sokkal nagyobb mértékben teszik függővé a teljesítménytől a bónuszt, mint a cégeken belül dolgozóknál, s ez utóbbi csoport a nyugdíjbiztosítás, a sportbérlet vagy a céges autó terén is elmarad a nagyobb kockázatot vállaló külső szolgáltatóktól.
Saját fizetési csomagjainak megtárgyalásakor – még a felvétel előtt – a legtöbb létesítménygazdálkodási szakember a ranglétrán való előrejutást többre becsüli, mint azt, hogy megfelelő nyugdíjellátásban részesüljön. Különösen a néhány éve végzett fiatalok vélik úgy: inkább magasabb alapfizetést kell kérni, és érdemes akár lemondani is bizonyos nyugdíj-előtakarékosságról. Emögött nyilván az a megfontolás áll, hogy ha esetleg mégsem válik be számukra a cég, akkor ezt az eleve magasabb alapfizetést kérhetik egy másik vállalatnál is.
Magyarországon nincsenek adatok arról, mennyit keresnek a létesítménygazdálkodási szakemberek. Becslések szerint az üzemeltetésben dolgozó mérnökök 250–400 ezer forintot kapnak a nagy, külső, integrált szolgáltatást nyújtó FM-cégeknél. A multinacionális vállalatok belső létesítménygazdálkodási részlegeinél dolgozók ugyanebben a sávban vannak, ám beosztástól függően inkább a sáv középső részén helyezkednek el. Nálunk egyelőre nem olyan kifinomult a szakmai tagozódás, mint Nyugat-Európában és még kevésbé a briteknél vagy a németeknél. Az elmúlt három-négy évben azonban jelentős javulás tapasztalható ezen a téren is.
A hazai ingatlanszakmát természetesen nem csupán saját anyagi helyzete izgatja, hanem az is, sikerül-e növelni a szakmai elismertségét. Részben ezt a célt szolgálja a kormánnyal ez év januárban kötött 11 pontos megállapodás, amely célul tűzi ki a magyar ingatlanszakmai kultúra fejlesztését, az ágazatban foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését, a szakmai önszabályozás és önrendelkezés szerepének növelését a kapcsolódó követelményrendszer kidolgozásában.
Kolber István szakminiszter szerint a megegyezésre törekvés az is, hogy az ingatlanszakma tevékenységi feltételeit átláthatóbbá tegye, és a kapcsolódó közterhek viselését igazságosabbá formálja, másrészt az szolgálja a vállalkozások működésének hatékonyságát és a magas színvonalú szakember-utánpótlást.
