Tudásmenedzsment: nagy a lemaradás

Magyarországon a tudásmenedzsment alkalmazása egyelőre nem része a vállalati gyakorlatnak – véli Lengyel Csaba, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. senior account menedzsere, tudásmenedzsment-szakértője. Ezt alátámasztják az AAM által 2003 végén készített, az eddigi legkiterjedtebb magyarországi tudásmenedzsment-felmérés eredményei is, amelyben többek között a legnagyobb kétszáz vállalatot, bankokat térképezte fel ebből a szempontból. A helyzet felemás, az alapvető sikertényezők közül jellemzően hiányzik a tudásmenedzsment melletti felső vezetői elkötelezettség, ám biztató hogy a vállalatok jelentős részénél megfigyelhető a tudásmegosztó kultúra megléte.
A tudásmenedzsment infra-struktúráját szemügyre véve egy elég tipikus „technokrata” szituációt láthatunk: míg informatikai szempontból (dokumentumkezelő, e-learning, intranet-, portálrendszerek megléte) jellemzően jól állnak a vállalatok, addig más, nehezebben megteremthető elemekkel – mint például a tudásmenedzsment beépítése a vállalat szervezetébe, illetve stratégiájába – alaposan el vannak maradva. Mivel a felmérést hároméves ciklusban tervezték lebonyolítani, új adatok azóta még nem állnak rendelkezésre, de a társaság tapasztalatai alapján nagy változás nincs. A tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tudatosság terén is van még mit fejlődniük a cégeknek, a 62 válaszoló társaságból mindössze 21 százalék tudott beszámolni konkrét tudásmenedzsment-projektekről jövőbeni terveik között. Pedig a felmérés kimutatta azt is, hogy a tudásmenedzsment alkalmazása és az üzleti sikeresség között igen erősen szignifikáns, pozitív korreláció figyelhető meg, s ez egy nagyon fontos üzenet a vállalatoknak, a siker egyik lehetséges receptje a tudásmenedzsment alkalmazása.
Ebben pedig a vezetők szerepe elsődleges, sajnos – gondoljunk csak a felmérés által vizsgált alapvető sikertényezők közül a felső vezetői elkötelezettség jellemzően alacsony mértékére – ezen a téren nem állnak jól a magyar vállalatok.