A pozitívum a költségvetés rendbetétele: "Elismerés illeti a kormányt"
Elismerés illeti a kormányt, hogy megkezdte a költségvetés rendbetételét – szól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása, amelyet a napokban ismertetett a nyilvánossággal Parragh László, a kamara elnöke. Ugyanakkor az MKIK úgy véli, az Új egyensúly program rontja a gazdaság versenyképességét, teljesítmény-visszafogásra ösztönöz, növeli az elvonásokat, felerősíti az inflációt, a munkanélküliséget, csökkenti a keresletet, növeli a gazdaság bizonytalanságát. Kifogásolják azt is, hogy a program alapvetően bevételi oldalról közelíti meg az egyensúly javítását: Ennek a fedezete 2007-ben 92 százalékban adónövelés, s mindössze 8 százalékban kiadáscsökkentés. A költségvetés tartós és valódi egyensúlyi helyzete kizárólag az érdemi strukturális reformok végrehajtása esetén várható, ezért a kiigazítással egyidejűleg kell a reformokat megkezdeni – szögezik le.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mindaddig nem ért egyet a vállalkozói teher növelésével, amíg a vállalkozói társadalom nem látja a reformok tartalmát és menetrendjét. Az állami túlköltekezés tervezett formában való kiigazításának súlyos ára lehet – írják –, hiszen a költségvetési bevételek növelésének szinte biztos kísérője az infláció gyorsulása és a bővülés lassulása, következésképpen a lakossági és a vállalkozói jövedelmek visszafogása. A biztosra vehető következmény a beruházások lassulása, emiatt visszaesnek a megrendelések, a forgalomhoz kapcsolódó adóbefizetések, a kifizetett nettó bérek és közterheik, a realizálható bruttó működési eredmény. Mindezek hatására munkahelyek szűnhetnek meg.
A kormány a 2006. évi várható 8 százalék (nyugdíjkorrekció nélkül 9,4 százalék) és a 3 százalékos deficitkövetelmény közötti tetemes különbséget jobbára egy huszárvágással (egy intézkedéscsomaggal) akarja ledolgozni. Az intézkedéseket azonban sem önmagukban, sem összefüggéseikben nem tekintik megalapozottnak a kamara szakértői. Szerintük ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a várt bevételi többletek egy része (körülbelül 100-150 milliárd forint) a kedvezőtlen hatások miatt létre sem jön, mivel a gazdaság lehűlése jövedelem- és ezen keresztül bevételkiesést okoz; a foglalkoztatottság több tízezer fővel is csökkenhet; felpöröghet az infláció, beléphet az ár-bér spirál. A folyamatok kedvezőtlen összjátéka visszafoghatja, sőt akár vissza is vetheti az ország gazdaságát, amely a spekuláció céltáblájává válhat. Az MKIK javaslata szerint a kedvezőtlen hatású intézkedéseket jobban elosztva, csillapítva oly módon kellene ütemezni, hogy hatásuk egyik évben se haladja meg a GDP 2,5 százalékát (600 milliárd forint). Ez a 2006. év 4-5 hónapjára 200-250 milliárd forintos intézkedéssorozatot „engedélyezne”, 2007-re és 2008-ra pedig 600-600 milliárdot.
Az egyensúlyjavító intézkedések „átütemezése” feltételezi az euró bevezetésének átütemezését is – véli az MKIK. A 2010-es céldátum egyre kevésbé látszik tarthatónak– írják.
A kamara javasolja, hogy a kormány indítson tájékoztató kampányt, bemutatva, hogy mit okozna egy-két éven belül, ha nem kerülne sor megszorító intézkedésekre, kiigazításokra. A helyzet súlyosságával az emberek, a vállalkozások, de egyes intézmények sincsenek tisztában. Megítélésük szerint még időveszteség árán is nagyon fontos lenne elvégezni a hatásvizsgálatokat az üzleti és a civil szféra bevonásával. A hatásvizsgálatok keretében kellene áttekinteni, hogy a kiadások mérséklése érdekében tett intézkedések valóban a várt eredményekkel (bevételekkel) járnak-e, esetleg mely kedvező tartalmú intézkedések bevezetését lehetne elhalasztani. VG
