Agrárlogisztikai komplex program

A logisztikai szemlélet nélkül a magyar agrárium a kiélezett verseny potenciális vesztese lehet. Az agrárium a nemzetgazdaság meghatározó ágazata. Ezt támasztja alá, hogy az árufuvarozásban, a piacra jutásban országosan és nemzetközi szinten egyaránt jelentős volument képvisel. A nagyságrendeket illetően kiemelt szerepük van a mezőgazdasági tömegáruknak.

A megtermelt búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, a mezőgazdaság által felhasznált nyersanyagok és az értékesített végtermékek logisztikai alapon számított mennyisége meghaladja az 50 millió tonnát. Felmérések szerint legalább ilyen nagyságrendű a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok mennyisége. Ezek felhasználása, környezetkímélő feldolgozása a bioenergetikai ipar részéről elkezdődött és jelentős távlatokat ígér. Ha a bioenergia-programot a biomassza teljes körére vonatkoztatva valósítanák meg, úgy összességében több mint 200 millió tonna nyersanyag, feldolgozott termék logisztikai megszervezéséről kellene gondoskodni.

Az Agrárlogisztikai Klub mint civil szervezet részt vett az FVM Agrárlogisztikai komplex program koncepciójának és stratégiájának kidolgozásában. Az agrárlogisztikát komplexen értelmezzük. Ezért a javaslatokban az infrastrukturális feladatokon túl többek között kiemelten szerepelnek a vidéki népesség felemelésének, a „zöldenergia”, a tudástranszfer, a szellemi erőforrások, az ún. „infologisztika” fejlesztésének a kérdései is.

A logisztikai kezdeményezés először az agrártárca részéről fogalmazódott meg. Azóta a fejlesztési program kiterebélyesedett, és kiemelt nemzeti stratégiává vált. Mára ez Logisztikai komplex programként vált ismertté és a kormányzati elképzelések egyik meghatározó pillérévé. Ugyanakkor az eddig nyilvánosságra került információk szerint a Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) tervezésében és a kormányzati programalkotás folyamatában az agrárlogisztika szerepét, jelentőségét nem a súlyának megfelelően kezelik, és nem tervezik a II. NFT-ben külön fejezetként megjeleníteni.

A szaktárca fejlesztési stratégiájában az agrárlogisztika kiemelt komplex programként szerepel. Ennek szellemében a logisztikai szemlélet mint egy új piacvezérlési koncepció jelenik meg. A szakértői csoport a stratégia kidolgozásakor a mezőgazdasági tömegáru termelése, értékesítése, a minőségi friss és feldolgozott élelmiszer-ipari termékek, a vidékfejlesztés és a megújuló energiaforrások ésszerű hasznosítási logisztikája kialakításának szükségességére mutatott rá. Ezt az infologisztika segítségével a rendszerek közötti és azon belüli intelligens monitoring és kontrolling információs rendszer kidolgozásával és alkalmazásával kívánja megvalósítani.

Az Agrárlogisztikai komplex program stratégiájának kidolgozása megtörtént. Készült egy nyolc fejezetből álló tanulmánykötet. Ez egyrészt az előzetes információkra (előterjesztésekre, tanulmányokra, személyes tárgyalások anyagaira) épült. Másrészt ezek elemzése, integrálása révén igyekezett egy konzisztens rendszerszervezési modellt is összeállítani, amely az Agrárlogisztikai komplex program stratégiai vezérfonala lehet. A tanulmánykötetet Az Agrárlogisztikai komplex program 2006 című rövidített összegzésével együtt a szaktárca vezetésének átadták.

Javasoltuk, hogy az agrárlogisztika külön programfejezetként – de integráltan – kerüljön be a II. Nemzeti fejlesztési tervbe. Erre annál is inkább jó esélyünk lehet, mert az a koncepció és programterv, amely az elkészített dokumentumokban szerepel, újszerű, modern és EU-konform. Ismereteink szerint ilyen, a kormányzati programokba beépíthető kész stratégia eddig még nem készült! Így elfogadása esetén modellértékű lehet.

A program szempontjából a legjelentősebb tényező az idő. A kormányzat késésben van az II. NFT elkészítésével. Vannak determinációk, EU-elvárások és egyebek, ám ha az agrártárca ezzel a világos, konzisztens és modellértékű javaslattal azonnal jelentkezik, az unióban forrásokat, támogatásokat nyerhet, és képes lesz gazdagítani a Nemzeti logisztikai programot, kiemelve az egyes programok között meglévő szinergiahatást.

Megítélésünk szerint a siker fontos eszköze az agrárlogisztikai program megvalósítása. Erre a kormányzati, a termelői-vállalati szférában, valamint az Európai Unió apparátusában egyaránt kell a programot jól értelmező, azt pontosan értő támogatókat találni. Az egyes szinteken szükségessé válik a szakmai-társadalmi viták lefolytatása, a regionális, vidékfejlesztési programok egyeztetése, a támogatási-szabályozási kérdések tárcaegyeztetésének elvégzése és az illetékes EU-tisztviselők pontos informálása.

Az Agrárlogisztikai komplex program jelenlegi szakaszában a szakértők az igényeket, a szükségleteket és a várható előnyöket vizsgálták, és tettek azok megvalósítására javaslatokat. Ennek szellemében, csatlakozva és integrálódva a Nemzeti logisztikai komplex program célkitűzéseihez, elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra kiépítése, modernizálása. Szükséges ezen belül üzemi, csatlakozó és regionális közutak bekapcsolása a gyorsforgalmi hálózatba. A logisztikai kapcsolatok kiépítését, a regionális árufuvarozás fejlesztését, a trimodális rendszercsomópontok kiépítését, a kombinált fuvarozás feltételeinek biztosítását a kormányzati projektek keretén belül szükséges megvalósítani. Az Agrárlogisztikai komplex program elfogadása esetén feladat annak beépítése a II. NFT-be, ezt követően az operatív programok meghatározása, azok kidolgozása, szabályozása.

A stratégia másik fontos eleme a finanszírozás módja. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy az agrárlogisztikai vállalkozások – miként az agrárágazatok általában – tőkeszegények. Ugyanakkor sem az EU-programokhoz, sem a vállalkozói forrásokhoz nem lehet hozzájutni „megvalósíthatósági tanulmányok” nélkül.

Ezért feltétlenül szükséges, hogy az Agrár logisztikai komplex program támogatási rendszerében, annak részeként – akár pályázati alapon is – megelőlegezett források álljanak rendelkezésre.

Az Agrárlogisztikai Klub ezért kifejezetten támogatja azoknak a szakértőknek és intézményeknek a bevonását a további rendszerszervezési és programalkotási munkálatokba, amelyek az agrárlogisztikai operatív programok kidolgozásában és az előkészítő tanulmányok elkészítésében már eddig is szerepet vállaltak. Annál is inkább, mert a klub már eddig is számos térségi agrárlogisztikai javaslatot, kezdeményezést (például Almásfüzitői Agrárlogisztikai Központ, Battonya, Fadd-Dombori, Dunaalmás, Győr–Gönyű) dolgozott ki.

Az Agrárlogisztikai komplex program elkészült és előterjesztették. Az agrárlogisztika érdekelt vállalkozói, résztvevői startra készen állnak. A „labda” most a kormányzat oldalán van. A szakértők bíznak abban, hogy a II. NFT kidolgozói nem „dugják el a labdát”, hanem az agrárium és a vidék fejlesztése érdekében elősegítik egy korrekt mérkőzés keretében az agrárlogisztikai program sikeres megvalósítását.

A szerző szakértő, Agrárlogisztikai Klub

Termékek: nyersanyagok és késztermékek

Feladatok: az infrastruktúrák, a tudástranszfer, az informatika fejlesztése

Eszközök: beruházások, létesítmények, agrologisztikai központok

Források: Európai Unió, kormányzati, vállalati tőke

Résztvevők és együttműködők: minisztériumok, önkormányzatok, hazai és külföldi vállalkozások

Várható eredmények: nemzetgazdasági, társadalmi, regionális szinten

Termékek: nyersanyagok és késztermékek

Feladatok: az infrastruktúrák, a tudástranszfer, az informatika fejlesztése

Eszközök: beruházások, létesítmények, agrologisztikai központok

Források: Európai Unió, kormányzati, vállalati tőke

Résztvevők és együttműködők: minisztériumok, önkormányzatok, hazai és külföldi vállalkozások

Várható eredmények: nemzetgazdasági, társadalmi, regionális szinten-->