Átszervezési feladat cégegyesülés miatt
Ha két gazdasági társaság egyesülése miatt átszervezés címén, a folyamatot elindító döntést követően mondanak fel a munkavállalónak, a felmondási indok valóssága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az átszervezést cégjogilag lezáró cégbírósági változásbejegyzés mikor történt meg – hívta fel a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.
A jogvita felperese humánerőforrás-igazgató volt az egyesüléssel érintett egyik vállalatnál. Miután a felmondást kézhez vette, bírósághoz fordult az intézkedés jogellenességének megállapításáért és az ezzel járó jogkövetkezmények megítéléséért. Az első- és a másodfokú bíróság is elutasította keresetét. Ezért az LB-től kérte az ügy felülvizsgálatát. Arra hivatkozott, hogy felmondásának indoka – a létszámcsökkentés – a felmondás közlésekor nem állt fenn.
A két gazdasági társaság egyesülését hónapokkal később regisztrálta a cégbíróság, és csak ettől az időponttól állhatott volna fenn az a helyzet, hogy a vállalat két humánerőforrás-igazgatót foglalkoztat. Egyébként nem vitatta sem az egyesülés, sem az ezzel járó létszámcsökkentés tényét, és azt sem, hogy mindez érintette a munkakörét. Az LB rámutatott: a két társaság egyesülése és az átszervezés folyamat volt. A felmondást a folyamatot elindító döntést követően közölték a felperessel, így a felmondási indok kapcsán nem lehet jelentősége, hogy a cégbíróság csak később jegyezte be a változást.
A felperes hivatkozott arra is, hogy cégét, illetve dolgozóit hátrányos megkülönböztetés érte. A létszámcsökkentés ugyanis nem arányosan érintette a két cég munkavállalóit. A felperes munkáltatójánál több, a másiknál kevesebb dolgozó munkaviszonya szűnt meg. Az LB kifejtette: a felmondások közlésekor hatályos törvény szerint tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, munkaviszonyukkal össze nem függő körülmény miatt.
A létszámcsökkentés aránytalansága a törvényben felsorolt hátrány megjelölése nélkül nem alkalmas a jogsértés megállapítására. Az LB utalt arra is: a munkaügyi vita keretében a bíróság nem vizsgálhatja a gazdálkodás körébe tartozó munkáltatói döntés célszerűségét, indokoltságát, így tehát azt sem, hogy hány fő munkaviszonyát szüntetik meg. Minderre tekintettel az LB elutasította a felülvizsgálati kérelmet. KK
