Barnít és öregít a napsugárzás
Kitört a nyaralási láz, érthetően mindenki örül a várva várt napsugárnak. Ám jó tudni, hogy a barna bőr nem csupán divatos és szép, bőrünk a lebarnulással védekezik a napsugárzás ellen. Ám amíg ez a védelem kialakul – kellő napvédő krémek, tejek használata nélkül –, leéghetünk. A visszaverődő napfény ugyanis megsokszorozza az UV B-sugárdózist, amelynek menynyisége az élet során összeadódik. A folyamatos napfény ártalmas hatása gyermekkorban nem mutatkozik, ám később a bőr korai öregedését, ráncosodását idézi elő.
Szakértők kimutatták, hogy a vízfelszínről csaknem 100 százalékban, a homokról 25-ben verődik vissza a fény. A vörösségért, a hólyagos reakcióért az ibolyántúli sugarak közül a nagy energiájú UV B-sugarak a felelősek. Ezek miatt alakulhat ki a bőr rosszindulatú daganata is. A kisebb energiájú UV A-sugarak okozzák a bőr idő előtti öregedését, a mély ráncokat, az allergiás napkiütést.
A fényvédő krémek elnyelik vagy visszaverik az UV-sugárzást. A faktorszám azt jelzi, hogy a fényvédő használatával hányszor hosszabb ideig tartózkodhatunk a napon. Legjobbak a fotostabil fényszűrőt tartalmazó szerek, mivel hosszú időn át nyújtanak védelmet a káros sugárzás ellen. A nagyon világos bőrre 20–22-es, a világosra 15–20-as, sötétebbre 10–15-ös, a sötét, kreol bőrre 5–7-es faktorszámú fényvédő szert ajánlanak a bőrgyógyászok. A jó minőségű fényvédő készítmények E-vitamint, növényi olajokat, zsiradékokat is tartalmaznak, amelyek fokozzák a védőhatást. A naptejet fél órával a napozás előtt kell felvinni a bőrre, ám azt tudni kell, hogy nem nyújt egész napra védelmet, ezért a fürdőzések közben meg kell ismételni a test alapos bekenését.
Azt talán már mindenki tudja: délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg kerüljük a direkt napfényt. A szemünket napszemüveggel, fejünket sapkával, kalappal védjük. A nyári városnézések, kirándulások alatt viseljünk vászonból vagy pamutból készült, bő, szellőző ruhákat.
Sokan alábecsülik a nap erejét, pedig a szabad ég alatti tartózkodás idején nemcsak barnulunk, hanem bőségesen verejtékezünk, ezáltal szervezetünk sok vizet és sót veszít. Gyakran akkor döbbenünk rá a folyadékhiányra, amikor már fáj a fejünk, hányingerünk van, szédülünk. A kiszáradás súlyosabb jele a hirtelen változó vérnyomás, rossz esetben tudatzavar. Ezt megelőzendő tudatosan fogyasszunk folyadékot, ez felnőtteknél legalább 2-3 liter legyen naponta.
A csecsemők szervezetének víztartalma 70–75 százalék, a felnőtteké 60–65 között mozog. A folyadék a gyermekeknél legyen tea, semmi esetre sem ajánlottak az édes üdítőitalok. A cukrozott italok nem oltják a szomjat, többségük nem is egészséges. Felnőtteknek napközben az ásványvíz fogyasztása ajánlott, az alkoholos italokkal inkább várják meg a késő délutánt, estét.
