Egyelőre nem lesz vizitdíj, s nem adják el a kórházakat
Célszerűnek tartaná az orvosi rezidensképzés rendszerének felülvizsgálatát az egészségügyi miniszterjelölt. Molnár Lajos - akit a tegnapi szakbizottsági meghallgatáson alkalmasnak minősítettek a miniszterségre - kijelentette: nem biztos, hogy közpénzekből kell finanszírozni a fővárosban elhelyezkedni kívánó szülészek, sebészek szakképzését, ám a hiányszakmákban - ilyennek minősítette a patológiát - elhelyezkedni kívánók költségét továbbra is az államnak kell állnia. Molnár szerint a jövendő kormány nem kívánja eladni a kórházakat, a tulajdonos önkormányzatnak kell eldönteni, képesek-e biztonságosan működtetni az intézményeket, vagy szükségesnek tartja a magántőke bevonást. Úgy látja, a finanszírozás eszközével, ha kell, kényszerével kell hatékony gazdálkodásra bírni a kórházakat, egyharmaduk jelenleg is nyereségesen gyógyít. Úgy fogalmazott: már elkezdődött az a folyamat, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bizonyos beavatkozások után csak a járóbeteg szakellátásban fizet, ez a tendencia folytatódik, s a finanszírozási technikákkal alakul majd ki a helyes kórházi-járóbeteg szakellátási arány, a szükséges kórházi szám. A több-biztosítási rendszer bevezetéséről nem beszélt, ám kijelentette: a betegekért folyó verseny az ő érdekeiket szolgálná. A vizitdíj bevezetéséről egyelőre nincs döntés, ám az indokolatlan orvoshoz járás miatt - a doktorok egy része szerint is - be kellene azt vezetni, a készpénzfizetésnek ugyanis visszatartó ereje lehet. Szerinte most is van vizitdíj, csak éppen hálapénznek hívják. A receptdíj kivetéséről sincs döntés, ám azon el kell gondolkodni, hogy az évi 200 millió vény felének beváltásáért nem fizetnek a betegek, az egy vényre jutó átlagos betegtérítési díj 391 forint. Kijelentette: sürgősen egyszerűbbé kell tenni a gyógyszerek tb-támogatási rendszerét, a forgalmazást és a medicinák árának megállapítását. Utalva az elmúlt napokban tett nyilatkozataira, kijelentette, nem örökérvényű a Magyar Orvosi Kamaráról hozott törvény, számára az ügyvédek testülete szimpatikus: csak a praktizálóknak kötelező a tagság, az igazgatásban dolgozóknak nem. Erős, egységes és szabad orvosi kamara kell - tette hozzá. Molnár az orvosi ügyeletekkel kapcsolatban kijelentette: ez Európa szerte gondot jelent, s remélhető, hogy hamarosan változtatni fognak a rendszeren. Jobb szervezéssel, a műszakosítás bevezetésével már most is javítható a helyzet. Úgy látja, hazánkban túl sok a 3000 ügyeleti pont, hiszen Ausztriában 1000, a németeknél 5000 is elegendő a betegek fogadására. Ha kevesebb orvos ügyel, úgy több lesz az egy ügyeletre jutó pénz is. Számos kérdésre nem kaptak választ a Molnár Lajost faggató képviselők, ám Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság elnöke szerint arra a csütörtöki parlamenti vitában sor kerül. Mikola István alelnök homályosnak minősítette a miniszter jelölt válaszait, s hiányolta a leendő kormánykoalíció egészségügyi programjának koherenciáját. Különösen azért, mert amíg az SZDSZ a több-biztosítós modellre voksolt, az MSZP azt elvetette. Az alelnök kifogásolta azt is, hogy az ágazat leendő irányítója az egészségügy akut forráshiányának megoldására utalást sem tett, pedig a kórházak eladósodása mellet őszre kifogy a tb idei gyógyszerkasszája is. VGO
