Életveszélyes beteget fogadni olyan kórházakban, ahol nincsenek meg a gyógyítás feltételei

Sokaknak okozott meglepetést, hogy a kormányalakításkor nem a szocialisták, hanem a szabad demokraták kapták meg az egészségügyet, s hogy ön lett a tárca vezetője. Ugyanis amíg néhány elődje a kompromisszumkészségéről volt ismert, önt konfrontatív személyiségnek tartják.
Feleslegesen nem, de a betegek érdekében akár a lobbikkal is konfrontálódom. Rossz egyezségre nem vagyok hajlandó, de minden olyan kompromisszumot megkötök, amely jó a betegeknek, s hatékonnyá teszi a gyógyítást.

A balatonőszödi kormányülésen döntöttek arról, hogy a korábbitól eltérően előre hozzák az egészségbiztosítás reformját. Miért?
A miniszterek elkészítették azt a menetrendet, hogy mit és milyen ütemben kívánnak megcsinálni a következő négy évben, illetve már az idén. Ennek alapján kiderült, hogy lehetőség van a nagyrendszerek reformjának a felgyorsítására. Ha gyorsabbak vagyunk, azzal a betegek nyernek.

Konkrétan milyen döntést hoztak?
Készül a kormány-előterjesztés, amelyet szakmai vitára bocsátunk, s az év végén lezárunk. Akkor dől el, hogy milyen biztosítási modellt választunk, majd megkezdjük a jogalkotás előkészületeit, így jövőre már az átalakításhoz szükséges törvényeket is megalkothatja a parlament. A kormányprogramban leírtakat valósítjuk meg.

A biztosítási rendszerről jelentősen eltér a koalíciós pártok véleménye. Az MSZP a szolidaritási elvű, egységes biztosító híve, míg az SZDSZ a több-biztosítós rendszert preferálja.
Az SZDSZ javaslata is a szolidaritásra épül, de a több-biztosítós rendszerrel hangsúlyosan támogatja a versenyt is. Természetesen örülnék, ha ez valósulna meg, mert meggyőződésem, hogy a betegeknek és az orvosoknak ez a jó. De ez nem az én döntésem és nem az SZDSZ-é, hanem a kormány és a kormányt alakító pártok határozata lesz.

Még nincs eldöntve, hogy milyen biztosítási rendszer lesz hazánkban?
Az dőlt el, hogy olyan rendszert kell kialakítani, ahol a betegek nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és minőségi szolgáltatást kapnak. Meggyőződésem, hogy ehhez a több-biztosítós rendszer kell, de ezt be kell bizonyítanunk.

Megkapja ehhez az MSZP politikusainak a támogatását?
Teljes mértékben érzem a támogatást. Idéznék egy e héten megjelent közvélemény-kutatásból, amely szerint a magyar társadalom nagy része olyan biztosítási rendszert szeretne, amelyikben a beteg választhat, kire bízza a pénzét. Azt érzem, hogy az SZDSZ erős politikai támogatottságot ad a kormánynak és nekem is, és azt is, hogy az MSZP is segíti a kormány reformjait.

Ha már a kormánynál tartunk, engedjen meg egy közszájon forgó megjegyzést. Azt mondják, hogy az ön miniszterségével még egy vagyonos és sikeres üzletemberrel gyarapodott a kormány.
Bár az sem lenne szégyen, de nem vagyok üzletember. A feleségemmel együtt évekig külföldön dolgoztam, ott tisztes jövedelmem volt, amit nem éltem fel.

Nem egészen erre gondoltam. Ön a kilencvenes években szeretett volna részt venni a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG) privatizációjában.
Nem sikerült, így abból nem sok hasznom származott.

Voltak, vannak más üzleti vállalkozásai is?
Nincsenek. Tettünk egy kísérletet, hogy a magyar ipartörténet egyik gyöngyszemét megmentsük, hogy mi működtessük a FÉG-et, de nem nyertünk. Sajnálom, mert a cég tönkrement és bezárták.

Úgy hallottam, most sem áll távol öntől a fegyver. Szeret vadászni.
Szeretek, csak időm nincs már rá.

Ez a hobbija?
Nem, a könyvek.

Visszatérve az egészségügyre: ha a nagyobb reformdöntések még váratnak is magukra, júliustól jelentős változtatások lesznek az ágazatban. A Magyar Kórházszövetség szerint a finanszírozásváltozással havi 4-4,5 milliárd forintot vonnak el a gyógyítóintézményektől.
Ahol szakmailag magasabb szintű és fontos munkát végeznek, megemeljük a gyógyítási díjakat, de amelyeknél nincsenek meg például a speciális rehabilitáció feltételei, s ez az ellenőrzésnél kiderül, azok alacsonyabb díjat vagy semmit sem kapnak. Nem elég hazaküldeni a beteget a kórházból, ki is kell jelenteni őt. S ha csak egy napig kell bent lennie, ne számoljanak el négynapos kezelést a biztosítónál. Ez a többi kórházzal szemben nem tisztességes.

Tervezik-e a betegek által fizetendő vizitdíj bevezetését?
Most is van, csak éppen hálapénznek hívják. Feketén, ellenőrizhetetlenül, adózatlanul. Ezen változtat a valódi biztosítási rendszer. A mostani szolgáltatásokért egyébként nem vezetünk be vizitdíjat. Ám olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek az indokolatlan vizsgálatokat csökkentik.

Szabályozzák a betegutakat, s aki attól eltér, annak fizetnie kell?
Erről nincs még döntés. Szakértők dolgoznak a vizitdíj típusú rendszeren, amelyben az orvos-beteg találkozásnak lenne egy hivatalosan megállapított díja, de elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a megszabott betegúttól való eltérés esetében kell csak fizetni. Lehet, hogy a kettő kombinációját vezetjük be.

Év végén lejár a gyógyszercégek és a kormány két évvel ezelőtti megállapodásának határideje. Terveznek-e újabbat?
Nem egyedi, alkalmi megállapodásokra van szükség, hanem olyan gyógyszer-forgalmazási, ármegállapítási, támogatási rendszer kialakítására, amelyben a gyógyszerpiac valamennyi szereplője tudja a dolgát. Olyan rendszert dolgozunk ki, amelynek fő eleme lesz a nyilvánosság, s magában foglalja a gyártók és
-nagykereskedők árajánlattételét – ezt Szlovákiában az interneten teszik meg –, így a versenynek árlehajtó szerepe lesz.

Gyakran kerül szóba követendő példaként a szlovák modell. Nálunk is bevezetik a receptdíjat?
Most is fizet receptdíjat a betegek többsége, kivéve a közgyógyellátottakat, s néhány súlyos betegség terápiájára felírt készítmény is ingyenes. A rendszer teljes átalakítását tervezzük, ám korai lenne még a részletekről nyilatkozni.

Mekkora lesz a 298 milliárdos gyógyszerkassza deficitje?
Jós nem vagyok, de intézkedések nélkül elérhetné a 80 milliárd forintot. A pénzkiáramlás visszafogását szolgálják a júliusi intézkedések. A gyógyszerek egy részének ára az infláció mértékének arányában emelkedik, s ahol a nyilvánosság kikényszerítette, ott a cégek közel háromszáz termék árát csökkentették.

Mi várható a gyógyászati segédeszközök tb-listára kerülésével?
Azt tudom mondani, mint a gyógyszerekre: nem tárgyalásokra és alkukra van szükség, hanem nyilvános eljárásrendre, amelyhez mindenki tud alkalmazkodni.

Lesz-e liberalizáció a patikai és a nagykereskedelmi forgalmazásban?
A nagykereskedelemről sosem beszéltem. Úgy gondolom viszont, hogy meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy miként a szakorvosok magánrendelőt nyithatnak, a gyógyszerészek is szabadon nyithassanak patikát. A több patika jobb a lakosságnak, hiszen a versenynek ármérséklő hatása lehet.

Lesznek-e kórházbezárások?
Az országos intézetek döntő többségének komoly szerepe van a betegségek megelőzésében, a gyógyításban és a rehabilitációban. Ezeket a szakmai értékeket nem engedem sérülni. Valamennyi egészségügyi intézményre igaz, hogy jobb lenne számukra, ha nem költségvetési intézményként, hanem szabadabb gazdálkodási formában működnének. Még akkor is, ha ez nem jár tulajdonosváltással. A gazdasági társaság ugyanis kezeli az áfát, az amortizációt, és rugalmasabb gazdálkodást, munkaerő-alkalmazást tesz lehetővé. Minden feltétel adott ehhez, csak abba kellene hagyni a privatizációellenes demagógiát. Az intézményrendszert a szükségleteknek megfelelően kell átalakítani.

Állítólag az OEP megszünteti a szakorvoshiánnyal működő kórházak finanszírozását.
Nem nézhetjük, hogy azok az intézmények, amelyekben nincsenek meg a gyógyítás feltételei, beteget fogadjanak. Ez életveszélyes. Onkológiai betegeket például csak ott fogadhatnak majd, ahol szakorvosok vannak és megfelelőek a technikai feltételek.

Mennyire kíván támaszkodni az egészségügyi érdekképviseletekre?
Úgy gondolom, hogy a MOTESZ-szel nagyon jó lesz a kapcsolatom. A kamarával is kezdeményeztem az új viszony kialakítását. Egy dolgot tudomásul kell venni: a kamara mint köztestület nem folytathat politikai tevékenységet. A kormánypártoknak a koalíció megkötésekor elhatározott szándéka volt, hogy felülvizsgálják a kötelező orvosi kamarai tagságot. Olyan erős lesz a kamara, amennyire azt az orvosok, s nem amennyire a politikusok akarják.

A fiatal orvosok egy része úgy érzi, nincs jövője itthon, sokan elhagyják az országot.
Tudomásom szerint négyszázan mentek el. Húsz-harminc évvel ezelőtt hétszáz-nyolcszáz orvos dolgozott külföldön, ahogyan én is. Ezt szerencsés dolognak tartom, mert szakmai tapasztalatot, biztos nyelvismeretet szerezhettem, magasabb jövedelemhez jutottam. Olyan rendszert kell kialakítanunk, hogy az orvosaink hazajöjjenek.

A politikához közel állók fogadásokat kötnek: melyik kormánytag bukik bele elsőnek a reformba? Ön előkelő helyezést kapott.
Ilyen pletykát nem hallottam. Viszont azt mondom: négy évet vállaltam, és ezt végigcsinálom úgy, hogy a kormány és a két koalíciós párt teljes egységben támogatja a reformot és az egészségügyi minisztert, s remélem, hogy a betegek és az egészségügyben dolgozók is támogatni fogják.