Pólusambíciók Kecskeméten
Nagy az érdeklődés a második Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) iránt, ezt mutatja az is, hogy már több mint 38 ezren töltötték le a programot. Egyidejűleg hetvennél is több írásos észrevételt, javaslatot küldtek be különböző intézmények, szervezetek, magánszemélyek a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz (NFH); ezek elolvashatók az intézmény honlapján (www.nfh.hu). A vélemények sorából ezúttal Szécsi Gábornak, Kecskemét megyei jogú város polgármesterének észrevételeit közöljük.
Javaslom Kecskemét fejlesztési társközponttá való kijelölését – ezzel indítja a II. Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatos gondolatait a polgármester. Azt szorgalmazza, hogy Szeged és Kecskemét az Új Magyarország programban fejlesztési társközpontként szerepeljen.
Javaslata alátámasztására leírja, hogy a két város Dél-Alföld régió gazdasági és társadalmi szempontból meghatározó települése, egyenként 100 ezer feletti lakosszámmal. Nyolcvanöt kilométerre vannak egymástól, az elérést vasúti főútvonal és 2005-től gyorsforgalmi közút biztosítja. A regionális társközponti státust a két város között kialakuló sajátos gazdaságszervezési együttműködés teszi indokolttá.
Kecskemét ötven kilométeres gazdasági vonzáskörzete Dél-Alföld régió határán túlmutat, erősek az interregionális gazdasági-társadalmi kapcsolatai. A város központi elhelyezkedése folytán – az észak–déli M5-ös, illetve a tervezett nyugat–keleti M8-as autópálya csomópontjában – komoly regionális gazdaságfejlesztési potenciál alakítható ki. Öszszevont, gazdasági-társadalmi fejlettségét jelző mutatószámai alapján Kecskemét a megyei jogú városok középmezőnyében helyezkedik el. Népessége folyamatosan nő; 2005-ben 109 ezer lakosa volt. Az itt gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások száma 12 ezer, a vállalkozások által 2005-ben fizetett helyi adó négymilliárd forint volt. Kecskemét kistérsége egymagában a regionális értékesítés 21 százalékát teszi ki. Bács-Kiskun megye 50 legjelentősebb vállalkozása közül 28 kecskeméti székhelyű, a megye vállalkozásai összesített nettó árbevételének felét, az adózás előtti összesített nyereség 52 százalékát, az összesített exportárbevétel 58 százalékát a kecskeméti térség termeli.
Dél-Alföld régió innovációs stratégiájának megfelelően Bács-Kiskun megye a jövőben a műszaki tudományok felé fordul, építve az oktatási hagyományokra, illetve helyi gazdasági adottságaira. Szeged és Kecskemét fejlesztési társközponti megjelenítését indokolja Kecskemét új, kulcsfontosságú projektje, a Kreatív Tudásközpont, amely műszaki, informatikai, alkalmazott gazdasági, üzleti tudományokra épülő innovációs centrum lenne, s amely koncepciójában illeszkedik Szeged biopolisz modelljéhez.
A fejlesztési társközponti státus révén a régió nagyvárosi pólusainak együttes térfejlesztő hatásai hatékonyabban bontakoznak ki – véli a polgármester –, Szeged és Kecskemét együttesen, területre ható funkcióit tervezetten megosztva, potenciális erejét koncentrálva válhat növekedési pólussá. Kecskemét földrajzi elhelyezkedése révén – Budapest és Szeged egyaránt 85 km-re van a várostól – a fejlesztési tengelyt képes a fővárost övező gazdasági rendszerrel öszszekapcsolni.
Projekttervek
(kecskeméti)Kreatív tudásközpont
Lovas turizmus
Térségi agrárlogisztikai centrum
Logisztikai központ
Kreatív tudásközpont
Lovas turizmus
Térségi agrárlogisztikai centrum
Logisztikai központ -->
