Sokkolja a kereskedőket a bérminimum: Elbocsátások és boltbezárások jönnek
A Kisosz kezdeményezte az OÉT munkaadói oldalánál, hogy a három évre szóló minimálbér-megállapodást, ha kell, jogi úton mondják fel, a megszorító intézkedésekkel ugyanis megváltoztak a gazdasági feltételek – értesült a Világgazdaság.
Nemhogy csökkennének, inkább nőnek az adóterhek, várhatóan magasabb lesz a tervezettnél az infláció, az egészségügyi hozzájárulás pedig marad, holott ezzel a kiadással novembertől már nem kalkuláltak a cégek – többek között ezek miatt már korábban is kérte az OÉT munkaadói oldala a tavaly novemberben három évre kötött minimálbér-megállapodás felülvizsgálatát.
Az év végi alku nemcsak a legkisebb keresetről szólt, hanem július elsejétől a szakképzettek számára a garantált bérminimumot is bevezeti. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: tavasszal 2500 vállalkozást kérdeztek meg arról, ismerik-e a garantált minimálbérre vonatkozó szabályzót, ki tudják-e termelni a megemelt bért. Bár a cégek több mint kétharmada ismerte a júliusban életbe lépő változást, többségük jelezte, hogy kitermelési problémákkal küzd, emiatt részmunkaidős foglalkoztatásra áll át, illetve kénytelen munkaerőt elbocsátani, és újra családtagot alkalmazni. Antalffy hangsúlyozta: „Ezeket a reakciókat még akkor ismertettük a kormánnyal, szóltunk, hogy baj lesz a garantált bérminimummal, mert foglalkoztatási gondokat okoz, és akkor még szó sem volt megszorító csomagról.” A Kisosz a megszorítások hatására az elbocsátások felerősödését várja, boltbezárásoktól tart, amely főleg az élelmiszer- és vegyescikk-forgalmazókat sújtja, illetve a műszaki és a ruházati cikkeket értékesítő üzleteket. Dávid Ferenc szintén úgy véli, a garantált bérminimum kifizetése sokkolja majd a vállalkozásokat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint foglalkoztatáspolitikai szempontból nagy árat fizethet a következő fél évért a kormány. Bár a kollektív alku keretén belül alacsonyabb lehet a garantált bér, mint amit a törvény előír (a legalább kétéves gyakorlatot szerzett szakmunkások bére például 68 800 forintra emelkedik), ám januártól újra magasabb lesz az összege, holott a mostani kifizetéssel is problémák lesznek. Érdemes lenne szélesebb körre kiterjeszteni a kollektív alkura vonatkozó lehetőséget, akár úgy is, hogy az alacsonyabb szakképzett bérminimumért cserébe az adott vállalkozás vállalja, hogy nem bocsát el dolgozót, tartja a létszámot.
A munkaadók felülvizsgálati kérelmének jogosságát az OÉT plenáris ülésén egyébként sem a Pénzügyminisztérium, sem a munkaügyi tárca nem vitatta. KI
