Új alapokon a kohézió
A politikai megállapodás, majd a rendeletek kihirdetése megteremti a jogszabályi alapot a Magyarország részére hét évre biztosított 22,6 milliárd eurós EU-forrás lehívására, ehhez kapcsolódóan a II. Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT), az operatív programok véglegesítésére és elfogadására – összegezte a közösségi rendeletek jelentőségét Mosonyi Balázs, az NFH főosztályvezető-helyettese. Felidézte, hogy az
Európai Bizottság először 2004 közepén tette közzé a kohéziós politikára vonatkozó jogszabályi javaslatait.
A gazdasági és társadalmi kohézió uniós célkitűzését szolgáló eszközrendszer felülvizsgálatára több okból is szükség volt. Kiderült ugyanis, hogy bár a kohéziós politika sikeres, az elmúlt évek gazdasági növekedésének lassulása és a konvergencia régiónként eltérő üteme erre a folyamatra is kihatott. Emellett szükségessé vált bizonyos új kihívások kezelése, így a „lisszaboni versenyképességi célkitűzések” felülvizsgálata, az idősödő társadalom és az ezzel összefüggő foglalkoztatási problémák orvoslása, valamint a bővítésből fakadó gondok enyhítése is.
A csaknem kétéves egyeztetési időszak során Magyarország a legtöbb jelentős tárgyalási pont esetében mind pénzügyi-költségvetési, mind szabályozási-jogszabályi oldalról hatékonyan érvényesítette álláspontját – hangsúlyozta az NFH szakembere. Sikerült elérni, hogy a közösségi átlag GDP 85 százaléka alatti fejlettségű tagállamok esetében a társfinanszírozás mértéke a jelenlegi maximum 75 százalék helyett minden célkitűzés esetében 85 százalék legyen. Magyar szempontból további jelentős eredmény, hogy a társfinanszírozási arány számításának alapja a tagállam döntése alapján a teljes elszámolható költség lehet, ez tovább növeli az uniós pénzek lehívásának esélyeit. Megnyugtató megállapodás született a 2007-től új kohéziós besorolásba átvezetendő Közép-Magyarország régió helyzetének rendezésére is. Ennek alapján az eredetileg kilátásba helyezett uniós forrásnak több mint másfélszereséhez (1,86 milliárd euró) juthat hozzá a térség, ugyancsak maximum 85 százalékos társfinanszírozási szinten és a támogatható tevékenységek szélesebb körében.
A hazai költségvetés tehermentesítése szempontjából rendkívül fontos tárgyalási pont volt az előkészítési költségek elszámolhatóságának kérdése – folytatta a felsorolást Mosonyi Balázs. Az Európai Bizottság javaslata az egyedi elbírálás alá eső nagyprojekteknél a benyújtást követően, a többi projektnél pedig 2007. január 1-jétől tette volna lehetővé a költségek Brüsszel felé történő elszámolását. (Vagyis az e dátum előtt felmerülő jelentős előkészítési kiadásokat a tagállamnak vagy a pályázónak kellett volna állnia.) Kitartó tárgyalással sikerült elérni, hogy az elszámolhatóság mind a kisebb, mind a nagyprojektek esetében az operatív program benyújtásától kezdődhet.
Hasonlóan fontos kérdés volt az általános forgalmi adó (áfa) elszámolhatósága. Az Európai Bizottság az áfa támogatásának megszüntetését javasolta, s határozottan támogatták ezt a közös költségvetés nettó befizetői is. Az új tagállamok – köztük Magyarország – esetében viszont az áfa el nem számolhatósága jelentősen megnövelné a szükséges hazai önrész mértékét, és ez komoly nehézséget okozott volna a nagy pályázói csoportoknak (pl. önkormányzatok). Végül úgy döntöttek, hogy a közösségi átlag GDP 85 százaléka alatti tagok esetében az áfa elszámolhatóvá vált, és ezt az Európai Parlament valamennyi tagállamra kiterjesztette.
Legalább ilyen jelentőségű, hogy szintén a közösségi átlag GDP 85 százaléka alatti fejlettségi szintű tagállamok esetében az első négy évre n+3-as szabály lép érvénybe, vagyis a korábbi két év helyett 2007-től a programokra rendelkezésre álló összeg három év alatt használható fel. Sokakat érint az a döntés is, hogy integrált városfejlesztési program esetében az operatív program Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA-) allokációjának három vagy a teljes ERFA-allokáció két százalékáig elszámolhatók az épületek felújításával kapcsolatos költségek. További jelentős eredmény, hogy az átjárhatóság (forrásáthelyezés az egyik operatív programból a másikba) mértékét a korábbi ötről tíz százalékra sikerült növelni.
A kohéziós politika reformjáról folytatott tárgyalások értékelésekor az EU soros elnökségét betöltő Ausztria az új tagállamok, köztük Magyarország rendkívül pragmatikus hozzáállását, hatékony érvelését és problémamegoldó képességét emelte ki – mondta el végül az NFH főosztályvezető-helyettese. Beszámolt arról, hogy már az uniós jogszabályok szövegének és nyelvi változataiknak a véglegesítése zajlik, és ezzel párhuzamosan folyik a hazai végrehajtási jogszabályok, intézményrendszer és eljárásrendek kialakítása.
