Végzetes következményei lehetnek a Gyurcsány-csomagnak

- Mi a véleménye a Gyurcsány-csomagról?
- Az államnak helyre kell állítania a költségvetést, ezért elkerülhetetlen a bevételek igen jelentős emelése. Érthető, hogy ehhez a vállalatok hozzájárulását is várják. Azonban ugyanígy csökkenteni kell az állam kiadásait is, különben csak tovább hordják a vizet a feneketlen hordóba. Az úgynevezett Gyurcsány-csomagban azonban nem veszik figyelembe azt, hogy az adóemelés a rendelkezésre álló jövedelem csökkentésével párosulva fatális következményekkel járhat a gazdaság általános fejlődésére. Ez aggaszt engem.

- Mitől tart?
- Magyarország gazdasági mutatói eddig nyugat-európai és régiós összehasonlításban is jók voltak. A gazdasági növekedés üteme négy százalék volt, az infláció többször rekordmélységbe csökkent, a munkanélküliség több éve messzemenően stabil és viszonylag alacsony mutatójú. A kamatszint is kedvezően alakult. Németországban örülnének ilyen mutatóknak – de: az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya, illetve az államadósság már hosszabb ideje jelezte, hogy kibillentek az egyensúlyból. A kormány intézkedései egyaránt sújtják a vállalatokat és a háztartásokat, és végeredményben a gazdaság egésze és Magyarország nemzetközi versenyképessége szenvedi meg azt, ha nem sikerül az egyelőre inkább rövid távra szóló intézkedéseknek hosszú távú perspektívával értelmet kölcsönözni.

- Mi történik a nemzetgazdasággal?
- Két, a konjunktúrát gátló tényező kölcsönhatását éljük majd át: egyrészről a fogyasztói árak emelkedését, másrészről a belpiaci kereslet – az állami vállalatok és a közszolgálati szféra létszámleépítéséből, valamint a munkavállalók terheinek növekedéséből eredő – csökkenését, hiszen mindez mérsékli a vásárlóerőt. Magyarország bruttó hazai termékének növekedési üteme a DUIHK véleménye szerint jelentősen lecsökken, négyről másfél-két százalékra eshet vissza – sőt rövid időre akár nullaszázalékos növekedés is lehetséges. Az infláció 2007-ben az adóemelések, valamint az elektromos energia és a gáz árának növelése miatt hat-hét százalékra emelkedik. Az idén 2,5–3 százalék közötti értékre számítok – és ez is jelentősen meghaladja a tervezettet. A munkanélküliség szintén növekszik majd. Ha egy nemzetközi vállalat dolgozóinak tíz százalékkal kevesebb lesz a zsebében, akkor a bérek és a fizetések feljavítását sürgetik majd. A Gyurcsány-csomag közzététele óta a mintegy ezer tagvállalatunk közül naponta többen is fordulnak hozzánk ezzel az aggállyal – mégpedig minden ágazatból, a gyártó vállalatoktól a kereskedelmen át a szolgáltatókig.

- Milyen költségnövekedésre számít a vállalatoknál?
- Számos vállalatnak engednie kell ennek a nyomásnak – legkésőbb a 2007 elején soron következő bértárgyalási fordulón. Ebben az évben több mint 200, Magyarországon működő német befektető körében végzett konjunktúrafelmérésünkben a válaszadók a teljes költségszint idei emelkedését 8,2, bérköltségét 6,0 százalékosra várják. Számomra erősen kétséges, hogy ezeket a számokat lehet-e tartani. Attól félek, hogy az élőmunka bruttó költsége legkésőbb 2007 elején számos vállalatnál jelentősen meghaladja majd az idei értékeket. A DUIHK vezetőinek véleménye szerint ez főként a kis- és közepes vállalatokat sújtja. Közülük sokan csődbe mehetnek.
- Milyen következményekkel járna ez Magyarország nemzetközi versenyképességére nézve?
- Ez rossz hír a befektetőknek. A nagyobb költségek, a fokozódó béremelési nyomás és a magasabb infláció következményeit még nem lehet pontosan megjósolni. A bérköltség ugyan csak egy a számos szempont közül, amikor a nemzetközi befektetők telephelyet választanak, mégis az egyik meghatározó tényező. Magyarországnak ráadásul az a híre, hogy jóval drágább számos, vele versengő befektetési helyszínnél, például a balti államoknál, Szlovákiánál vagy Romániánál és Bulgáriánál. A befektetési környezet vonzereje csökken a külföldi invesztorok körében, és kevesebb tőke áramolhat az országba. A már megjelent befektetőkre is hatással lehet a csomag, mert nekik is érvényesülniük kell a vállalatcsoportjukon belüli pályázatokon a további magyarországi befektetésekért más, adott esetben kedvezőbb helyszínekkel Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában. És ez nehezebb lesz számukra.

- Milyen hatása lesz az államháztartási válságnak és a Gyurcsány-csomagnak a forintra?
- Én további gyengülésre számítok, és ez például azokat a vállalatokat sújtja, amelyek az importtól függnek, de forintban számláznak.

- Tart attól, hogy csökken a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságába vetett bizalom?
- Igen, de ez már huzamosabb ideje így van, ahogyan ezt a tavaszi konjunktúrafelmérésünk is igazolta. Amíg az államháztartási hiányszámokat folyamatosan felfelé korrigálják, amíg nincs lekövethető adathalmaz, és a különböző érdekcsoportok nyomására újra és újra korrigálják a bejelentett intézkedéseket, addig ez nem változik. Ez csökkenti a Magyarországba mint gazdasági környezetbe vetett bizalmat. Éppen ezért kívánatosnak tartanám, hogy a jövőben az olyan intézkedéseket, mint a Gyurcsány-csomag, korábban és jobban kommunikálják.

- A társadalmi stabilitás gyakran alulbecsült tényezője a gazdasági környezetnek. Milyen hátrányos következményekkel járhat az intézkedéscsomag?
- Ez még nem mérhető fel, és jelentős mértékben függ attól, mennyire sikerül a gazdaság és a lakosság egészét meggyőzni a megtett intézkedések ésszerűségéről. Szerencsére széles társadalmi egyetértés van arról, hogy szükségszerű tenni valamit – és a vállalatoknál, a lakosságnál messzemenő hajlandóság is mutatkozik arra, hogy ebből részt vállaljanak. Ez nagyon értékes. De ezt a hitelt, ezt a megelőlegezett bizalmat nem szabad most eljátszani. Főként a térség más országait szemlélve látjuk, mennyire fontos az, hogy ezek az intézkedések társadalmilag elviselhetők legyenek.

- A bevételek növelése csupán az egyik, a kiadások csökkentése pedig a logikus második lépés. Véleménye szerint mit kellene tenni?
- Egyértelmű perspektívát kell felmutatni. Egy magával ragadó jövőképpel hosszú távon hihető szcenáriót kellene kommunikálni, amely hihetővé teszi, hogy a folyamat végén milyen eredményt kapunk. Vegyük például, milyen helyzetben lesznek a társadalombiztosítási rendszerek, mi történik az önkormányzati reformmal, a közigazgatás bejelentett karcsúsításával és egyben a bürokrácia leépítésével? Hogyan fest maga az adóreform, amellyel a versenyképességet kívánják növelni, és miben látja Magyarország a saját erősségeit az egyesült Európában és a globalizált világban? A legfontosabb azonban az, hogy megerősítsük az ország jövőjébe és elit társadalmi és szakmai kompetenciájába vetett hitet. Magyarországnak felelősségteljes, követhető, hosszú távra szóló gazdaságpolitikára van szüksége. A külföldi befektetők erre is figyelnek. Ezt azonban csak megfelelő, széles körű társadalmi közmegegyezésre támaszkodó koncepciókkal lehet biztosítani. Amíg ezeket nem kommunikálják világosan, addig lehetetlen felbecsülni, mikorra látjuk meg a fényt az alagút végén. A kormányzat lényegében mindenkit meglepett. Jobban be kellene vonnia a gazdasági partnereit – mi mindenképpen készséggel állunk rendelkezésre a konstruktív párbeszédhez.