Még nem fizetésképtelen a Ganz Transelektro

Nem állapította meg a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. (GTV) fizetésképtelenségét a múlt pénteki közgyűlés, mert még nincs olyan jogerőre emelkedett végzés, amely ezt indokolta volna – válaszolt lapunknak Timár Gyula, a társaság elnöke. A kérdés a július 5-én tartandó, következő közgyűlésen kerül ismét terítékre.
Egyelőre várat magára a GTV eladása is. Mint beszámoltunk, több érdeklődő közül az indiai kézben lévő belgiumi Pauwels ígérkezik a befutónak. E cégről Timár Gyula is kedvezően nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy mellette számos más társasággal is tárgyal a forrásbevonás lehetséges módjairól.
Mára ugyanis a forrásbevonás vált a fő kérdéssé. A cégelnök korábban többször leszögezte: addig nem adható el a GTV egy része vagy egésze, amíg le nem zajlik a reorganizáció. (Ugyanez áll a GTV alá tartozó többi Transelektro-cégre is.) A reorganizációra azonban – mint azóta kiderült – nincs pénz. Bár a tulajdonosok tőkeemelésre készülnek, azzal legfeljebb a társaság működését tudják valameddig fenntartani. A Pauwels mellett nemcsak az szól, hogy átvállalná a GTV hiteleit és még árbevételhez is juttatná a mostani tulajdonosokat, hanem, hogy nemzetközileg elismert szakmai befektető lenne. Tovább éltetné a Transelektrót, igaz, a mostanitól eltérő formában.
A Transelektro-birodalmat Székely Péter építette ki egy szocialista állami tulajdonú külkereskedelmi társaság alapjain. A vállalat az évtizedek során – több hazai iparvállalat integrálásával – csoporttá bővült. Profilja ezt követően kettévált, létrejött az ingatlan-, valamint az ipari és kereskedelmi holding.
A bajok az utóbbinál kezdődtek, már évekkel ezelőtt. Az egyébként hazai és nemzetközi sikereket halmozó iparvállalatok túl nagy költséggel, illetve – mint utóbb kiderült – jórészt kedvezőtlen szerződéses feltételekkel dolgoztak. Fejlesztéseik iránya sem volt feltétlenül szerencsés, és gazdálkodásuk külső feltételei is romlottak. 2004-ben volt egy intő fordulat: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB)a Ganz Transelektro Villamossági Rt. kisebbségi tulajdonosává vált, mert az nem tudta visszafizetni a tartozását. Ám még akkor sem indult el egy hathatós reorganizáció. Nem siettették azt a sem a hitelező bankok, sem a házon belülre került MFB. Nem volt miért. A Transelektrónak nem volt lejárt banki követelése, minden ment az évek óta megszokott mederben.
2005-ben kétéves reorganizációs programot indítottak a holdingnál, a munkát az év végén felgyorsították. A terv szervezetegyszerűsítést, tevékenységkiszervezést, tőkebevonást, gyártásösszevonást – összességében jelentős költségcsökkentést tartalmazott. De túl későn. A bankok talán ki tudták volna várni az intézkedéssorozat végét, a kis- és középvállalkozó beszállítók viszont nem. Sorra adták be felszámolási kérelmeiket. Közülük az akkorra már súlyos pénzügyi válságba került Transelektro mindig annak fizetett, amelyiknek a legsürgősebb volt a felszámolási kérelem visszavonása érdekében.
Timár Gyula szerint e cégek a Transelektro mai helyzetének igazi vesztesei. Amikor 2006 elején nyilvánosságra kerültek a bajok, bankgaranciákkal együtt már 52 milliárd forintra nőtt az ipari és kereskedelmi holding adósságállománya. Székely Péter állami segítséget kért, cserébe háttérbe vonult. Hárommilliárd forint működési hitel érkezett állami garanciával megtámogatva, viszont több hónap késéssel. Egy fillért sem tudott belőle felhasználni a holding életben tartásával és újjászervezésével megbízott Hónig Péter. A pénzre még Timár Gyulának is jó darabig kellett várni, aki a tavasszal állt a GTV élére. Akkor ugyanis tulajdonost váltott a Transelektro ipari és kereskedelmi holdingja. Többségi hányada közvetve három hazai nagyvállalaté lett, a legnagyobb rész a Vegyépszernek jutott. Ma e cég első embere, Timár Gyula irányítja a Transelektrót. Ő készítette el azt a reorganizációs tervet, amelyet elvben minden hitelező bank támogatott, de pénzt eddig egyik sem adott hozzá. Egyikük lapunknak úgy fogalmazott, hogy a terv a Transelektro sorsának egyik lehetséges jó megoldása. VG