SRI-termék az OTP Alapkezelőtől

A társadalmilag felelős befektetések (SRI) intézményrendszere Magyarországon még nem alakult ki. A hazai intézményi befektetők (alapkezelők, nyugdíjpénztárak, biztosítók) nyilvánosan publikált befektetési politikájában egyelőre nincs nyoma az ilyen típusú befektetéseket előtérbe helyező preferencia-rendszer felé történő elmozdulásnak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF), illetve a szakmai szervezetek sem adtak ki iránymutatásokat a kérdéskörben, s nincs SRI-alap sem a hazai befektetési palettán. Nem érdektelenségről vagy azonban szó. A lapunk által megkeresett piaci résztvevők többsége foglalkozik a kérdéssel, egyeztetések, konzultációk folynak, a helyzet azonban sok szempontból még nem érett meg a konkrét elképzelések nyilvános publikálására. A magyar piac mérete s a pillanatnyi választék egyelőre nem teszi lehetővé az ilyen szempont szerinti diverzifikálódást. A Magyarországon bejegyzett intézményi befektetőknek a PSZÁF 2006. első negyedévi jelentése szerint az idén március végén 5346 milliárd forintnyi vagyonuk volt. A tőzsdére bevezetett cégek száma alig félszáz, ennek tizede azonban az, amely valóban és tartósan likvid befektetésként értékelhető. Ebből is mindössze kettő (a Mol és a Magyar Telekom) adja ki nemzetközi standardok (GRI) szerint összeállított éves jelentését társadalmi felelősségvállalásáról. (Külön jelentés készítése e témában hazánkban ma még nem kötelező, a számviteli törvény azonban 2005-től minden magyarországi társaságnak előírja, hogy a pénzügyi kimutatásokon túlmenően évente adjon számot társadalmi szerepvállalásáról is – VG, 2006. június 26., 8. oldal) Kezdeményezések azonban vannak.

Az OTP Alapkezelőnél már két éve megkezdték egy SRI-alap előkészítését – közölte érdeklődésünkre Holtzer Péter, az alapkezelő igazgatóságának elnöke, hozzátéve: elképzeléseik szerint még az idén meg is jelennek a piacon a termékkel. Ez egy közép-európai részvényalap lesz, a régió valamennyi piacát figyelembe véve ugyanis úgy tűnik, már biztosítható a megfelelő választék az eredményes működéshez. Ennél konkrétabb elképzelésekről azonban a szakember egyelőre nem kívánt beszámolni. Az indulás elhúzódását kiváltó körülmények között a piac általános adottságai mellett Holtzer Péter (aki egyébként a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének is az elnöke) utalt arra is, hogy nagyon sok még a témakörben a félreértés; sem a cégvezetőknek, sem a befektetőknek nincs elegendő információja a kérdésről. VG