Változnak a vámeljárási szabályok

Szeptembertől számos ponton változnak a vámeljárások, az érintett cégeknek nem árt időben tájékozódniuk.

Az adó biztosítása érdekében importadójogi megbízottat kell igénybe vennie szeptembertől annak a külföldi adóalanynak, aki Magyarországon nincs APEH-nyilvántartásba véve, s „vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátás adómentes szállítással egy másik tagállamba” típusú vámeljárást kér. (Importadójogi megbízott olyan adóalany lehet, akit Magyarországon a megbízás elfogadásának esztendejét megelőzően legalább két éve a nemzeti adóhatóság már nyilvántartásba vett. A megbízott írásbeli felhatalmazás alapján járhat el a külföldi adóalany képviseletében, amelyet a vámkezelés folyamán be kell mutatni.)

Az említett vámeljárás lefolytatásakor – akár az importáló, akár az importadójogi megbízott jár el – valószínűsíteni kell, hogy az importáló a behozott terméket az áfatörvény 29/A § a)–d) pontja szerint adómentesen értékesíti, illetve a harmadik országból behozott árura az áfa összegének erejéig – egyes kivételektől eltekintve – adóbiztosítékot kell nyújtani. Fontos változás – és elsősorban az áfacsalások kiküszöbölésére szolgál –, hogy az importőrnek a szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének időpontjától számított 30 napon belül a behozott terméket a másik tagállamba igazoltan ki kell szállítania vagy szállíttatnia. Ezt 15 napon belül igazolnia kell, ellenkező esetben a vámhatóság az adóbiztosítékot nem szabadítja fel, és határozattal megállapítja az adót.

Régi problémát old meg a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló PM-rendelet módosítása. Ez rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített eljárásban miképpen vehet részt a közvetlen képviselő. A konkrét árunyilatkozat elfogadása előtt a vámhatóság megvizsgálja, hogy a képviselt személy egyébként megfelelne-e a helyi vámkezeléssel történő szabad forgalomba bocsátás, illetve kiviteli vámeljárás alá vonás feltételeinek, s csak kedvező eredmény esetén engedélyezi a képviselő közreműködését. Ezáltal a feltételeket teljesítő – de egyszerűsítési engedéllyel nem rendelkező – gazdálkodó élvezheti a közvetlen képviselőként eljáró engedélyes által szerzett egyszerűsítési lehetőséget, a vámhatóság pedig mentesül az alól, hogy a képviselt személyek részére külön-külön engedélyeket adjon ki. A képviselt személy helyett a biztosítékot a vámhatóság jóváhagyásával harmadik személy is nyújthatja. Az engedélyes közvetlen képviselőként való eljárásakor pedig a vámhatóság nemcsak jóváhagyja, hanem feltételként is szabja a képviselő általi – vámra és nem közösségi adókra, valamint díjak együttes összegére fedezetet jelentő – biztosíték adását. A biztosítékformák közül a bankgaranciát, illetve a kezességvállalást engedi alkalmazni az új rendelkezés.

A változások a vámáru-nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadásának egységes alkalmazására is lehetőséget teremtenek. Erről az illetékes vámhivatalok előzetes minősítés alapján döntenek. Az ügyfélnek kedvező, hogy nem kell kivárnia az árunyilatkozat ellenőrzését, hanem a vámtartozás (és a nemzeti vámtörvényi szabályok alapján a nem közösségi adók és díjak) megfizetése vagy biztosítása után az áru azonnal kiadható. Ám nem árt tudni, hogy ennek az ügyfélkörnek a tevékenységét az utólagos ellenőrzések kapcsán végzett kockázatelemzéskor kiemelten kezelik annak érdekében, hogy a „gyorsítás” fokozott utólagos ellenőrzéssel folyamatosan kontrollálható legyen. A gyors vámkezelésre eddig elsősorban a közösségi vámjog szerinti feltételek mellett engedélyezett egyszerűsített vámkezelési eljárásokban volt lehetőség. Ezzel a nemzeti szabályozással már a normál eljárásban is jelentősen lerövidülhet a vámkezelés időtartama. VG