A főiskola nem elégséges

A gazdasági főiskolások közül a Budapesti Kommunikációs Főiskola diákjainak több mint kétharmada szeretne kiegészítő egyetemi képzésben részt venni, illetve még többen (76,8 százalék) valamilyen szakirányú továbbképzésben gondolkodnak. Hasonló a helyzet a tatabányai Modern Üzleti Tudományok és a Zsigmond Király Főiskolával, mindkét intézmény tanulóinak közel háromnegyede szerint ahhoz, hogy jól helyezkedjenek el, hogy versenyképesek lehessenek a munkaerőpiacon, szükség van az egyetemi szintű diplomára, azaz a továbbtanulásra. Mindez az Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából az Universitas Press Felsőoktatás Kutatóműhely által végzett hallgatói közvélemény-kutatásból derült ki, amely tavaly tavasszal a főiskolai hallgatók véleményét térképezte fel.
A mesterképzés tekintetében a Nemzetközi Üzleti Főiskola diákjainak zöme gondolja úgy, hogy érdemes tovább tanulni és magasabb képzettséggel elhagyni az intézményt.
A specializációt, az egyszerűbb továbbképzést is szükségesnek tartják a gazdasági főiskolások. A BGF Külkereskedelmi Főiskolára járóknak jóval több mint a fele érzi úgy, hogy valamiféle egyszerűbb, specializált képzés segítené az elhelyezkedésüket. Legalább ennyien gondolják így Zalaegerszegen is, a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozatán.
A természettudományi főiskolák megkérdezettjei is azért tanulnának tovább a diploma megszerzése után, mert úgy érzik, annak megszerzésével, a magasabb szintű képzéssel jobb kilátásaik lehetnek a munkaerőpiacon a munkakeresés, majd a jobb megélhetés tekintetében. A Nyíregyházi Főiskola diákjai kivételével a szakterület megkérdezettjeinek több mint a fele egyetemi kiegészítő képzést szeretne elvégezni a főiskola befejezése után. A szakirányú továbbképzés igénye, valamint a mesterképzés lehetősége csak az ELTE-s hallgatóság körében kiugróan magas arányú, a diákok háromnegyede tovább képezné magát más egyetemen, és közel 40 százaléka végezné el a mesterkurzust.
A bölcsész főiskolások túlnyomó többsége gondolja úgy, hogy szükség lenne továbbképzésre, specializációra a diploma megszerzése utáni első években. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy ez a továbbképzés hosszabb vagy rövidebb legyen. Többen a mellett voksoltak, hogy egyszerűbb specializáció elég lenne a munkába állás előtt.
A műszaki főiskolások többsége szintén tovább tanulna valamilyen formában a diplomaszerzés után. Sokan a szakosodás, a szakterület alaposabb megismerése, a jobb elhelyezkedési esélyek miatt, illetve a többirányú képzés, a sokoldalúság elősegítése végett folytatnák a tanulmányaikat.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar és a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar hallgatóinak közel fele gondolja úgy, hogy nincs szüksége további képzésre, specializációra, mert elég tudás van a tarsolyában ahhoz, hogy megállja a helyét a munka világában.

A már munkában lévők a saját bőrükön tapasztalják: ahhoz, hogy változó világunkban lépést tudjanak tartani a követelményekkel, gyakran nem elég, hogy a saját szakterületükön fejlődjenek, hanem új ismeretek megszerzésére is szükség van.

A Baranya megyei város intézményében bár csökkenő mértékben, de még mindig a jogi és a közgazdasági másoddiplomás képzés a legnépszerűbb; ez nem egyértelműen kedvező fejlemény, hiszen ezeken a szakterületeken már így is túlkínálat van. Ezzel ugyan sokan tisztában vannak, de mégis úgy ítélik meg, ezek a végzettségek mindenképp sokat érnek a munkaerőpiacon.

De másutt is hasonló a helyzet. Szűcs István, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese arról számolt be a Világgazdaságnak, hogy jogászképzésre, valamint közgazdász-gazdálkodási szakokra jelentkeznek a legtöbben. Örömteli, hogy a műszaki, természettudományi szakok iránt nő az érdeklődés, bár tény, a kívánatosnál csekélyebb mértékben.

A felsőfokú szakképzés még nem találta meg a maga helyét a hazai oktatási rendszerben – fogalmaz Bókay Antal. Az üzleti élet szereplői és az oktatási intézmények ugyanis más-más nyelvet beszélnek. Az előbbiek nem tudják pontosan megfogalmazni foglalkoztatási igényeiket, hogy milyen munkaerőre lenne szükségük – miként az jellemző például Ausztriára –, az egyetemek, főiskolák saját, a világtól kissé elzárt elképzeléseik alapján tanítanak, nem veszik figyelembe az üzleti szféra kívánalmait. Ennek ellenére Pécsett is folynak jó színvonalú képzések a turisztika, ifjúságvédelem, alapszintű menedzsment területén.

Miskolcon a legkedveltebbek a pénzügyi, valamint a banki ügyintézői szakok, továbbá a médiatechnológiai asszisztensi képzés, de sokan választják a gépész-, továbbá a villamosmérnöki asszisztensi szakokat is.

A már munkában lévők a saját bőrükön tapasztalják: ahhoz, hogy változó világunkban lépést tudjanak tartani a követelményekkel, gyakran nem elég, hogy a saját szakterületükön fejlődjenek, hanem új ismeretek megszerzésére is szükség van.

A Baranya megyei város intézményében bár csökkenő mértékben, de még mindig a jogi és a közgazdasági másoddiplomás képzés a legnépszerűbb; ez nem egyértelműen kedvező fejlemény, hiszen ezeken a szakterületeken már így is túlkínálat van. Ezzel ugyan sokan tisztában vannak, de mégis úgy ítélik meg, ezek a végzettségek mindenképp sokat érnek a munkaerőpiacon.

De másutt is hasonló a helyzet. Szűcs István, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese arról számolt be a Világgazdaságnak, hogy jogászképzésre, valamint közgazdász-gazdálkodási szakokra jelentkeznek a legtöbben. Örömteli, hogy a műszaki, természettudományi szakok iránt nő az érdeklődés, bár tény, a kívánatosnál csekélyebb mértékben.

A felsőfokú szakképzés még nem találta meg a maga helyét a hazai oktatási rendszerben – fogalmaz Bókay Antal. Az üzleti élet szereplői és az oktatási intézmények ugyanis más-más nyelvet beszélnek. Az előbbiek nem tudják pontosan megfogalmazni foglalkoztatási igényeiket, hogy milyen munkaerőre lenne szükségük – miként az jellemző például Ausztriára –, az egyetemek, főiskolák saját, a világtól kissé elzárt elképzeléseik alapján tanítanak, nem veszik figyelembe az üzleti szféra kívánalmait. Ennek ellenére Pécsett is folynak jó színvonalú képzések a turisztika, ifjúságvédelem, alapszintű menedzsment területén.

Miskolcon a legkedveltebbek a pénzügyi, valamint a banki ügyintézői szakok, továbbá a médiatechnológiai asszisztensi képzés, de sokan választják a gépész-, továbbá a villamosmérnöki asszisztensi szakokat is. -->