Az Egyesült Államok drónokkal és helikopterekkel készül újranyitni a Hormuzi-szorost – hónapokig tarthat az aknamentesítés

Az amerikai haditengerészet vegyes eszközökkel – köztük víz alatti és felszíni drónokkal, valamint szonáros helikopterekkel – végezné el a Hormuzi-szoros aknamentesítést, miközben a régi típusú aknavadász hajók többségét már kivonták a szolgálatból. Szakértők szerint az aknák felderítése akár hetek alatt megtörténhet, de a teljes semlegesítés és a terület biztonságossá nyilvánítása hónapokat, akár fél évet is igénybe vehet.

A művelet célja, hogy a kereskedelmi hajók ismét biztonságosan használhassák a szorost. A katonai lépések mellett diplomáciai mozgás is zajlik. Irán közvetítőkön keresztül egy háromlépcsős tárgyalási tervet juttatott el az Egyesült Államokhoz, amelynek alapján hajlandó lenne új tárgyalásokat kezdeni.

Az első szakasz kizárólag a háború lezárására és megfelelő garanciák megszerzésére összpontosítana, hogy ne folytatódjanak a katonai műveletek Irán és Libanon ellen. Teherán szerint ebben a fázisban semmilyen más kérdés nem kerülhet szóba. Amennyiben itt megállapodás születik, a második szakaszban 

A harmadik, záró szakaszban csak ezt követően kerülhetne napirendre Irán nukleáris programja. Az iráni fél hangsúlyozza: nem hajlandó erről tárgyalni, amíg az első két lépcső nem zárul sikerrel. Ha Washington elfogadja ezt a keretet, Teherán készen áll a következő fordulóra.

Április 11-én már tartottak egy magas szintű találkozót Iszlámábádban, ahol az iráni delegációt Baker Kalibaf parlamenti elnök, az amerikait pedig JD Vance alelnök vezette. A felek azonban számos ellentmondás miatt nem jutottak megállapodásra a konfliktus hosszú távú rendezéséről. A jelenleg érvényben lévő tűzszünetet meghosszabbították, az esetleges újabb tárgyalási forduló részletei azonban egyelőre nem ismertek.

Fontos lenne kinyitni a Hormuzi-szorost

A fejlemények a hosszabb ideje tartó amerikai-izraeli–iráni háború részei, amelynek középpontjában a Hormuzi-szoros áll: a világ egyik legkritikusabb pontja, amelyen keresztül naponta átlagosan 20 millió hordó olaj és olajtermék halad át. 

A tartós konfliktus eddig példátlan energiaellátási sokkot okozott a világpiacon: jelentős olajszállítmányok maradtak ki, ami növelte az inflációs nyomást több országban, és aggodalmakat váltott ki a globális gazdasági lassulás lehetőségével kapcsolatban. A szoros kapcsán fontos megemlíteni, hogy jelentősége messze túlmutat az energiahordozókon.

• A globális tengeri műtrágya-kereskedelem egyharmada halad át rajta. A Perzsa-öböl országai (Katar, Szaúd-Arábia, Bahrein) a nitrogénalapú műtrágyák (urea, ammónia) nagy exportőrei.
• Katar adja a világ héliumtermelésének 30-36 százalékát a földgázfeldolgozás melléktermékeként. A szoros lezárása miatt a termelés jócskán visszaesett, ami már most hiányt okoz a félvezetőgyártásban, az MRI-készülékekben, a tudományos műszerekben és az űrkutatásban.
•  Emellett jelentős mennyiségű LPG, petrolkémiai alapanyagok és alumínium halad át a szoroson.

A Hormuzi-szoros blokádja zavart okoz az európai, különösen a német alumíniumpiacon is: ellátási hiányok, rekordközeli árak és potenciális termeléskiesések fenyegetik az autóipart, az építőipart és a beszállítói láncokat.

A válság nemcsak a kész alumínium, hanem a gyártáshoz szükséges timföld piacát is érinti. A Perzsa-öböl térségében működő kohók nagymértékben importra szorulnak, miközben az Egyesült Arab Emírségek egyik kulcsüzemét iráni rakéták érték, más létesítmények pedig csökkentett kapacitással működnek. Ez további termeléscsökkenést vetít előre.