Régiósnak nem jó a rebellis
Nagy nemzetközi vállalatok regionális, sőt ma már európai részlegvezetői megbízatásait is egyre nagyobb számban nyerik el magyar menedzserek az utóbbi években – köztük ma már nők is vannak. A kedvező irányú folyamatot a szakértők részint azzal magyarázzák, hogy mostanra elegendő idő telt el a rendszerváltás óta ahhoz, hogy az ide beruházó multik meggyőződhessenek a hazai szakemberek vezetői képességeiről. Legtöbbjük esetében az előmenetelt az anyacég tehetséggondozó programjai segítik, ahol jó előre kiválogatják a nemzetközi karrierre vágyó és arra alkalmasnak is tartott embereket, hogy a megfelelő kiképzés után készen állhassanak az újabb kihívásokra. Olyanra is van azonban példa, hogy a hazai szakember személyes indíttatásból kerülhetett jelenlegi régióvezetői tisztségébe. Maga teremtette meg az anyacég igényét a további terjeszkedésre.
A nemzetközi vezetői gyakorlatba már bevont magyarországi menedzserek lapunknak elmondták: noha az egyik legfontosabb feltétel az adott területen megszerzett gyakorlat, tárgyalóképes nyelvtudás nélkül a legjobb szakember is esélytelen. A poszt elnyerését segíti, ha az adott cég meghatározó és sikeres szereplő a magyar gazdaságban is, de a tapasztalatok szerint az ország uniós csatlakozása is nagyobb teret nyitott a hazai vezetők nemzetközi karrierje előtt.
Árnyalja azonban a fenti kedvező képet, ha a témát regionális összehasonlításban nézzük. Képességeikhez mérten a magyar menedzserek nincsenek is olyan túl sokan a nemzetközi posztokon. A lengyelek jócskán leköröznek bennünket, a csehek legalább olyan népszerűek, mint mi, nem beszélve a feltörekvő románokról, bolgárokról, akik ma olyan lelkesek és munkabírók, mint mi voltunk a rendszerváltás környékén – mondja Forgács Péter, a legnagyobb hazai fejvadász cég, a Korn/Ferry társügyvezetője, s hozzáteszi: a lengyelek nem csak amiatt juthatnak több lehetőséghez, mert nagyobb a lakosszám és az országba több régiószintű gyártás települt, hanem mert körükben rengeteg az USA-ból, Franciaországból viszszatelepült fiatal, jó nyelvtudással, az ottani cégeknél szerzett tapasztalatokkal. A karrierépítésnél az is előnyükre válhat, hogy simulékonyabbak könynyebben idomulnak a multi elvárásaihoz, mint mi, magyarok, akiket rebellisnek tartanak – emeli ki a fejvadász. A cseh menedzserek lehetőségeit érdekes módon Prága kedvező nyugati megítélése is segíti. A nemzetközi társaságok számára a cseh főváros Budapestnél lakhatóbb, rendezettebb környezet, szívesebben telepítenek oda regionális központot, s akkor már helyben választják hozzá a vezetőt is.
Az, hogy kiből lehet európai szintű vezető, ugyancsak cége válogatja. Egy-egy részleg kontinenst átfogó irányítására már Magyarországon is van példa, arról azonban még nincsenek információink, hogy magyar menedzsert választottak volna meghatározó nemzetközi cég első vezetőjévé Európában.
Forgács Péter szerint ehhez még legalább egy generáció kell. Nem a tehetség hiányzik, egyszerűen nem telt még el annyi idő. Egy-egy ilyen megbízás elnyeréséhez a megfelelő üzleti iskolák mellett legalább négy-öt nemzetközi poszton eltöltött év kell. Ma, aki képességeiben meg is ütné már ezt a szintet, inkább a saját üzletét építi Magyarországon.
Vélemény
Gönczy Sándor: „Kiválasztásomban komoly szerepet játszott, hogy már a korábbi pozíciómban is három ilyen gyárat igazgattam. Az Electroluxon belül a hűtőszekrénygyártás Magyarországon van jelen a legerősebben, így logikusnak tűnt, hogy innen is kerüljön ki az új vezető. Az Electroluxon belül minden pozíciót meghirdetnek, így mindig van lehetőség a továbblépésre is.”Névjegy: Gönczy Sándor (41) mérnök, szeptember 1-jétől az Electrolux európai hűtőszekrénygyártásának vezetője. Személyében először nevezett ki a svéd anyacég magyarországi vezetőt páneurópai pozícióba. Karrierjét a felsőoktatásban kezdte, a Miskolci Egyetemen dolgozott néhány évig, 1995-ben csatlakozott a jászberényi Electrolux Lehel Kft.-hez, ahol a hűtőgépgyártásban több vezetői lépcsőfokot is végigjárt a projektvezetőségtől a műszaki igazgatói poszton át az Electrolux magyarországi hűtőgépgyártásának irányításáig.
Kepecs Gábor: „A régióban az Aegon sokáig csak Magyarországon volt jelen, azonban sikerült meggyőznöm az anyacég vezetőit, hogy érdemes a kelet-közép-európai országokba befektetni. Ennek nyomán 2005-ben fel is kértek a régióvezetői feladatok ellátására. Elvárás a cégnél, hogy öt éven belül a leányvállalatoknak az első három biztosító között kell lenniük az adott országban.”
Névjegy: Kepecs Gábor (52) közgazdász, amellett, hogy már több mint 16 éve vezeti az Aegon Magyarország Rt.-t (korábban ÁB-Aegont), két éve az Aegon csoport kelet-közép-európai terjeszkedéséért felelős régióigazgatója. Karrierjét az Országos Tervhivatalban és a felsőoktatásban indította, majd 1987-ben csatlakozott a biztosítási szakmához. Az Állami Biztosítónál (ÁB) több vezetői posztot is megjárt a vezérigazgatóságig, utódintézményeinél, az ÁB-Aegonnál, majd mostani nevén Aegon Magyarországnál már első vezető lett.
Kocsis Gábor: „Az orosz nyelvtudásom miatt már többször is fel akartak kínálni külföldi posztot a Telenornál. Most éreztem elérkezettnek az időt a földrajzi és karrierváltásra. Többen is pályáztak erre a pozícióra, az esélyemet növelte, hogy én is kelet-közép-európai vagyok, és ez segít megérteni a szerb mentalitást. Két évre írtam alá szerződést a Telenorral az ottani pozíciómra.”
Névjegy: Kocsis Gábor (40) híradás-technikai mérnök, közgazdász lett a közelmúltban megvásárolt legújabb Telenor-vállalat, a Telenor Serbia pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Karrierjét 1993-ban a Pannon GSM-nél kezdte, ahol 1999-ben már gazdasági igazgatónak nevezték ki. Az időközben a norvég Telenor által 100 százalékban megvásárolt magyarországi mobilszolgáltatónál 2003-tól már mint a legfontosabb pénzügyi vezető folytathatta pályafutását, vezérigazgató-helyettesi beosztásban.
Lakatos Tibor: „A McDonald’s tehetségnevelési programja adja meg a keretet a karrierépítéshez. Akiben az európai vezetés fantáziát lát, része lesz a csapatnak, amelyből a szükséges tréningek elvégzése után kikerül a megfelelő ember. Új pozíciómban más lett a munka, sokat kell utazni, emiatt három helyen is van irodám, egy Budapesten, egy Münchenben és egy útközben, a mozgó irodám.”
Névjegy: Lakatos Tibor (41) agrármérnök, közgazdász, a McDonald’s nyugat-európai régiója ellátási hálózatának igazgatója. Tizenhat éve csatlakozott a vállalathoz: előbb pénzügyi, majd beszerzési területen dolgozott, később az egész hazai ellátási hálózat igazgatója lett. Ő indította el Magyarországon a McCafe kávéházláncot, amelyet ez év áprilisáig vezetett is. 2005 márciusától a McDonald’s közép-európai kávéstratégiájának irányítója, jelenleg is a nyugat-európai régió McCafe-projekt vezetője.
Svéd Gergely: „Az orvosiműszer-gyártó ágazatnak a regionális és a szervizközpontja is Magyarországon van, ezért jó eséllyel pályáztam a pozícióra. A GE-n belül az elmúlt években változott a vezetői előmenetelek rendszere. A korábbiaktól eltérően most azt vallják: a vevőkhöz közeli vezetői pozíciókban lassítani kell a rotációt, hogy a menedzserek jobban értsék az adott szakterületet.”
Névjegy: Svéd Gergely (33) közgazdász másfél éve vezeti a General Electric (GE) orvosiműszer-gyártó üzletágának regionális szervizrészlegét. Friss diplomás pénzügyesként csatlakozott a GE-előd Tungsramhoz, majd ugyanezen a területen dolgozott az üzletágon belül az Egyesült Államokban és Ázsiában. Mindkét állomáshelyén vállalati belső ellenőr volt. Később, az új évezred elején irányításával építették fel a repülőgépmotor-karbantartó, illetve a gázturbinagyártó üzemet Veresegyházon.
Wolf Károly: „Új megbízatásomban az elődöm egy francia szakember volt, akit visszahelyeztek Párizsba. Jelenleg a regionális flottaértékesítések, a hálózatfejlesztés és a területi képviselők munkáját segítő tanulmányok tartoznak hozzám, Lengyelországtól »Kamcsatkáig«. Hogy mi lehet az újabb lépcsőfok? Ezen nem gondolkodom, mérnökként mindig az előttem álló feladatra koncentrálok.”
Névjegy: Wolf Károly (55) mérnök, a General Motors a kelet-közép-európai régió értékesítési operációs igazgatójává nevezték ki. Karrierjét a felsőoktatásban kezdte építeni, 1993-ig élte az egyetemi oktatók életét. Közben egy évet töltött Finnországban, ahol ösztöndíjjal kutatásokat végzett, majd egy amerikai egyetemen mérnöki mechanikát és matematikát oktatott. A General Motorshoz újsághirdetés útján került, s hetekkel később már területi értékesítési igazgató, később a GM Hungary hálózatfejlesztési igazgatója volt.
Névjegy: Gönczy Sándor (41) mérnök, szeptember 1-jétől az Electrolux európai hűtőszekrénygyártásának vezetője. Személyében először nevezett ki a svéd anyacég magyarországi vezetőt páneurópai pozícióba. Karrierjét a felsőoktatásban kezdte, a Miskolci Egyetemen dolgozott néhány évig, 1995-ben csatlakozott a jászberényi Electrolux Lehel Kft.-hez, ahol a hűtőgépgyártásban több vezetői lépcsőfokot is végigjárt a projektvezetőségtől a műszaki igazgatói poszton át az Electrolux magyarországi hűtőgépgyártásának irányításáig.
Kepecs Gábor: „A régióban az Aegon sokáig csak Magyarországon volt jelen, azonban sikerült meggyőznöm az anyacég vezetőit, hogy érdemes a kelet-közép-európai országokba befektetni. Ennek nyomán 2005-ben fel is kértek a régióvezetői feladatok ellátására. Elvárás a cégnél, hogy öt éven belül a leányvállalatoknak az első három biztosító között kell lenniük az adott országban.”
Névjegy: Kepecs Gábor (52) közgazdász, amellett, hogy már több mint 16 éve vezeti az Aegon Magyarország Rt.-t (korábban ÁB-Aegont), két éve az Aegon csoport kelet-közép-európai terjeszkedéséért felelős régióigazgatója. Karrierjét az Országos Tervhivatalban és a felsőoktatásban indította, majd 1987-ben csatlakozott a biztosítási szakmához. Az Állami Biztosítónál (ÁB) több vezetői posztot is megjárt a vezérigazgatóságig, utódintézményeinél, az ÁB-Aegonnál, majd mostani nevén Aegon Magyarországnál már első vezető lett.
Kocsis Gábor: „Az orosz nyelvtudásom miatt már többször is fel akartak kínálni külföldi posztot a Telenornál. Most éreztem elérkezettnek az időt a földrajzi és karrierváltásra. Többen is pályáztak erre a pozícióra, az esélyemet növelte, hogy én is kelet-közép-európai vagyok, és ez segít megérteni a szerb mentalitást. Két évre írtam alá szerződést a Telenorral az ottani pozíciómra.”
Névjegy: Kocsis Gábor (40) híradás-technikai mérnök, közgazdász lett a közelmúltban megvásárolt legújabb Telenor-vállalat, a Telenor Serbia pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Karrierjét 1993-ban a Pannon GSM-nél kezdte, ahol 1999-ben már gazdasági igazgatónak nevezték ki. Az időközben a norvég Telenor által 100 százalékban megvásárolt magyarországi mobilszolgáltatónál 2003-tól már mint a legfontosabb pénzügyi vezető folytathatta pályafutását, vezérigazgató-helyettesi beosztásban.
Lakatos Tibor: „A McDonald’s tehetségnevelési programja adja meg a keretet a karrierépítéshez. Akiben az európai vezetés fantáziát lát, része lesz a csapatnak, amelyből a szükséges tréningek elvégzése után kikerül a megfelelő ember. Új pozíciómban más lett a munka, sokat kell utazni, emiatt három helyen is van irodám, egy Budapesten, egy Münchenben és egy útközben, a mozgó irodám.”
Névjegy: Lakatos Tibor (41) agrármérnök, közgazdász, a McDonald’s nyugat-európai régiója ellátási hálózatának igazgatója. Tizenhat éve csatlakozott a vállalathoz: előbb pénzügyi, majd beszerzési területen dolgozott, később az egész hazai ellátási hálózat igazgatója lett. Ő indította el Magyarországon a McCafe kávéházláncot, amelyet ez év áprilisáig vezetett is. 2005 márciusától a McDonald’s közép-európai kávéstratégiájának irányítója, jelenleg is a nyugat-európai régió McCafe-projekt vezetője.
Svéd Gergely: „Az orvosiműszer-gyártó ágazatnak a regionális és a szervizközpontja is Magyarországon van, ezért jó eséllyel pályáztam a pozícióra. A GE-n belül az elmúlt években változott a vezetői előmenetelek rendszere. A korábbiaktól eltérően most azt vallják: a vevőkhöz közeli vezetői pozíciókban lassítani kell a rotációt, hogy a menedzserek jobban értsék az adott szakterületet.”
Névjegy: Svéd Gergely (33) közgazdász másfél éve vezeti a General Electric (GE) orvosiműszer-gyártó üzletágának regionális szervizrészlegét. Friss diplomás pénzügyesként csatlakozott a GE-előd Tungsramhoz, majd ugyanezen a területen dolgozott az üzletágon belül az Egyesült Államokban és Ázsiában. Mindkét állomáshelyén vállalati belső ellenőr volt. Később, az új évezred elején irányításával építették fel a repülőgépmotor-karbantartó, illetve a gázturbinagyártó üzemet Veresegyházon.
Wolf Károly: „Új megbízatásomban az elődöm egy francia szakember volt, akit visszahelyeztek Párizsba. Jelenleg a regionális flottaértékesítések, a hálózatfejlesztés és a területi képviselők munkáját segítő tanulmányok tartoznak hozzám, Lengyelországtól »Kamcsatkáig«. Hogy mi lehet az újabb lépcsőfok? Ezen nem gondolkodom, mérnökként mindig az előttem álló feladatra koncentrálok.”
Névjegy: Wolf Károly (55) mérnök, a General Motors a kelet-közép-európai régió értékesítési operációs igazgatójává nevezték ki. Karrierjét a felsőoktatásban kezdte építeni, 1993-ig élte az egyetemi oktatók életét. Közben egy évet töltött Finnországban, ahol ösztöndíjjal kutatásokat végzett, majd egy amerikai egyetemen mérnöki mechanikát és matematikát oktatott. A General Motorshoz újsághirdetés útján került, s hetekkel később már területi értékesítési igazgató, később a GM Hungary hálózatfejlesztési igazgatója volt.-->


