Nyártól indulhat az Aldi

Nyárra készül el a magyarországi piacra lépést tervező német diszkontlánc, az Aldi első logisztikai központja Biatorbágy határában – értesült a Világgazdaság. Az M0-s és az 1-es főút közötti

54 hektáros, úgynevezett Hungarocommercial Park közel felén, 25 hektáros területen épül a hétezer négyzetméteres központi iroda és a 60 ezer négyzetméteres raktár. A tervek szerint az 50 millió euróba kerülő komplexum 300 főnek ad munkát a jövő évtől.

A több év alatt összesen 1,3 milliárd eurós beruházássorozatot tervező cég emellett öt regionális logisztikai központot és összesen 400 üzletet akar létesíteni Magyarországon. A 15 országban 6600 boltot működtető lánc hazánk után Görögország meghódítására koncentrál. Ennek megfelelően a majdani magyar és görög vezetők képzése már folyik Ausztriában.

A kereskedelemben úgy vélik: az Aldi nem engedheti meg magának, hogy ne vesse meg a lábát Magyarországon, és ebbe a kis boltok fognak tönkremenni. Pontosabban a nagy kereskedelmi vállalatok versenyében csak azok a magánvállalkozások maradhatnak életben, amelyek csatlakoznak valamelyik beszerzési társuláshoz.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt években is mindig jöttek új élelmiszer-kereskedelmi láncok – Billa, Reál, Lidl – a piacra, annak ellenére, hogy a szakmában azt lehetett hallani: telített a piac, és már így is sok a szereplő. Ugyanakkor a kiskereskedelmen belül az élelmiszer-piacon a legerősebb a koncentráció. Eddig két nagy koncentrációs folyamat zajlott le. Először a Cora és a Profi hálózatot is működtető Delhaize csoport a Julius Meinltől megvette a Csemege hálózatot, majd a Billa üzleteket felvásárolt Spar Magyarország megvette a Kaiser’s láncot is. Ezzel párhuzamosan folyamatosan erősödnek a magyar láncok is, mint például a Coop, a CBA és a Reál.

A diszkontpiacon a Lidl 2004 novemberében vetette meg a lábát, ám a cég a kezdetektől elzárkózik a sajtó nyilvánosságától, és magyar honlapján sem adja meg, hány áruháza is van hazánkban. A helyzet a jövő évben annyiban változik, hogy az Aldi/Hofer hosszú távú folyamatos hálózatépítésbe kezd, ugyanakkor gyakorlatilag az összes hálózat – talán a terveit ugyancsak nem ismertető Match–Cora–Profi csoportot leszámítva – hasonló terveket sző.

A tőkeerős nagy cégek expanziója azonban fokozatosan kihúzza a talajt a családi kis boltok lába alól. A KSH adatai szerint már kimutatható az élelmiszernapicikk-üzletek számának a csökkenése, ám összes alapterületük a 2004-es zuhanás után – amelyet vélhetőleg a kis boltok megszűnése okozott – tavaly ismét emelkedni kezdett, és az idén szeptemberig valamivel meg is haladta az elmúlt évi szintet. A kérdés, hogy az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok miként reagálnak a német diszkontok támadására.

Németországban az élelmiszer-forgalom 36-37 százalékát a 600–1000 cikkelemet tartó diszkontláncok bonyolítják, a magyar vásárlók ugyanakkor szeretik a szélesebb választékot. Megtörtént, hogy egy CBA közelében nyílt egy Lidl, de néhány hét után a forgalom viszszaállt az eredeti szintre – jelentette ki Baldauf László, a CBA elnöke. A magyar beszerzési társulás ezért nem tart az Aldi bejövetelétől, amely – lévén Európában a legjobb diszkonthálózat – inkább a Profi-, a Penny- Market- és a Lild-láncnak okozhat gondot. Baldauf László szerint az Aldi arra számít, hogy a megjelenését követően egy-két vállalat kivonul Magyarországról, s azok pozícióját rövid idő alatt betöltheti a piacon. A Tesco már a Lidl bejövetele előtt döntött a kisebb alapterületű áruházak létesítéséről, mert ezt látta a fejlődés helyes irányának – jelentette ki Hardy Mihály PR-igazgató. Az átlagosan ezer négyzetméteres egységek száma év végére eléri a 90-et, és a jelenlegi 63 hipermarket helyett is 67-tel zárja az évet a hálózat. A cég addig építkezik, amíg megfelelő helyet talál. Hardy Mihály emlékeztetett: a Tesco Nagy-Britanniában is a szupermarketekkel nőtt óriássá.

A kivitelezési munkák csúszása miatt az utolsó negyedévben 14 szupermarkettel bővül a Spar hálózat, de a társaság stratégiáját nem a diszkontok számának a növekedése határozza meg – jelentette ki Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A cég minden legalább 30 ezres városban Interspar hipermarketet létesít, és a tízezer fős településeken szupermarketet, függetlenül attól, hogy van-e ott diszkontbolt. A tapasztalatok szerint a pékséggel, a saját húsüzemből származó friss hússal ellátott szupermarketeknek mindenütt megvan a vevőköre.

Másrészt pedig – mutatott rá Feiner Péter – mindenki a legközelebbi üzletben szeret vásárolni, ez pedig a különböző hálózatokat expanzióra készteti. Elmúlt már az az idő, amikor

az emberek 20-30 kilométert is autóztak egy c+c áruházba: egyrészt azért, mert egyre több a nagy területű egység, másrészt a családok a szabadidő terhére láthatóan kevesebb időt töltenek vásárlással.