Vizitdíjat kell fizetni bizonyos krónikus betegségben szenvedőknek is

„Szörnyű és kiszámíthatatlan betegség: egyik nap még dolgozom, másnap már kórházban vagyok, harmadnap pedig a műtőbe tolnak" – mondja a Szabolcs utcai kórház kórtermében fekvő Miltényi Tibor, akin egy hete végeztek el három egymást követő műtétet. A negyvenes évei elején járó tanár így írja le Crohn-betegségének megjelenését: „három éve éppen tanórát tartottam, amikor egy pillanat alatt előjött a fájdalom, és elkezdtem rettenetesen rosszul érezni magam. Háziorvosom a tünetek alapján ide, a Szabolcs utcai kórházba utalt, de már annyira le voltam fogyva, hogy akkor nem lehetett megkockáztatni egy operációt” – folytatja Tibor, miközben cseppenként folyik szervezetébe a fehér színű tápszer. „Egy hete halaszthatatlannak bizonyult a beavatkozás, a gyulladt bélszakaszokat el kellett távolítani" – teszi hozzá Dr. Rábai Kálmán főorvos.

„Az egészségügyi reform keretében meghozott döntések közül több is hátrányosan érinti a gyulladásos bélbetegségben szenvedőket” – mondja a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének tagja. A szervezet szerint kellemetlenséggel jár, hogy a Crohn-betegségben (az emésztőrendszer gyulladásos betegsége) és a colitis ulcerosában (fekélyes vastagbélgyulladás) szenvedő krónikus betegek nem kapnak mentességet a vizitdíj alól.

Az egészségügyi minisztérium indoklása szerint a daganatos, veleszületett vérzékenységben szenvedő és HIV-betegek azért kaphattak mentességet, mert gyógyszereikhez csak centrumokban juthatnak hozzá, a cukorbetegek előbb vagy utóbb inzulin-terápiára szorulnak, így sűrűbben kell orvosi ellenőrzésre járniuk, a dialízises betegek pedig évente száz alkalommal is kaphatnak kezelést. Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára megjegyzi: a huszadik orvos-beteg találkozás után fizetett vizitdíjak visszaigényelhetők, így évente legfeljebb 6 ezer forintot kell a rendelőkben, kórházakban fizetniük azoknak a krónikus betegeknek, akik nem kaptak mentességet.

Azonban nem csak a vizitdíj érinti hátrányosan a két betegségben szenvedő mintegy 25 ezer embert. A beutalási rend tervezett megváltoztatása, a szabad orvosválasztás korlátozása tűnik a legnagyobb problémánknak, hiszen nem lehet egy kialakult orvos-beteg kapcsolatot megszüntetve felborítani a folyamatban lévő gondozást. A szaktárca azt tervezi, hogy a betegek részleges térítési díjat (az ellátás 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot) kötelesek fizetni, ha nem a számukra kijelölt kórházba fekszenek be. „A betegség okát még nem ismerjük, ezért meggyógyítani ma még nem tudjuk a pácienseket, tehát életüket végigkíséri ez az állapot” – mondja Dr. Banai János, az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) gasztroenterológiai részlegének vezetője.  A kezelés arra irányul, hogy munkaképes, jó állapotba hozzák és tartsák őket. Ehhez rendszeres gyógykezelésre és ellenőrzésre van szükség.

„Nagy baj lenne, ha speciális betegeket is érintene ez a korlátozás” – állítja Banai János. Az országban ugyanis csak néhány olyan központ van, ahol a betegeket igazán szakszerűen tudják kezelni. A Szabolcs utcai kórházban nagy számú beteget gondoznak, kijelölt centrumként itt lehetőség van az úgynevezett biológiai kezelésre is, amit az OEP finanszíroz. A kórházak összevonása után kialakuló helyzetről eddig még keveset lehet tudni, így azt is titkolózás övezi, hogy mi lesz az OGYK és az itt gondozott betegek sorsa. Vidéken a pécsi, a debreceni és a szegedi klinikákon, ezenkívül Miskolcon és Veszprémben dolgoznak olyan szakorvosok, akik ezekre a betegekre specializálódtak. Banai János hangsúlyozza, hogy centrumokban kell ellátni ezeket a betegeket, annál is inkább, mert egy esetleges műtét nagy gyakorlatot igényel. A Crohn-betegségben magas a műtét utáni kiújulások száma, ezért a sebésznek legalább olyan speciálisan képzettnek kell lennie, mint a belgyógyásznak, és nem csak a két szakma, hanem a diagnosztikai részlegekkel való együttműködés is elengedhetetlen. AS Network

Az OEP nem támogat „kényelmi szempontokat”

A gyulladásos bélbetegek speciális gyógyszerei eleve drágák. A betegek jelentős része többféle készítményt (szalicil, antibiotikumok, immunrendszert befolyásoló gyógyszerek, tápszerek) is szed. Orvosságaik nem lecserélhetőek. „Miután ezek a gyógyszerválasztások egyértelműen indokolhatók, nem hiszem, hogy bármelyik szakorvost megbüntetheti a biztosító” – utalt Banai János arra a szabályra, amely szerint az orvosoknak a legolcsóbb készítményt kell ajánlaniuk. A betegség egyik lehetséges szövődménye a csontritkulás, de az erre ható gyógyszert tabletta formájában nem használhatják, mivel az bélpanaszokat okozhat. Mivel az OEP „kényelmi szempontokat” nem finanszíroz, kivette a támogatott gyógyszerek köréből az orrszprés változatot.