A digitalizálás az első számú teendő
A külföldi terjeszkedés a növekedés lehetőségét kínálja, a digitalizálásnak viszont egzisztenciális jelentősége van, így az utóbbi elsőbbséget kap az előbbivel szemben – jelentette ki Mathias Döpfner, Európa legnagyobb lapkiadója, a Világgazdaságot is jegyző Axel Springer AG (AS) vezérigazgatója a Handelsblattnak adott interjújában.
A vezérigazgató a Second Life-ban ugyan még nem személyesítette meg magát (mint mondja, a „real life” is éppen elég teendőt kínál), de a Bild.T-Online – a német médiavállalkozások közül elsőként – már megvetette a lábát a virtuális világban. A Second Life-ot, amelynek alapítóival nemrég személyesen is találkozott, Mathias Döpfner komoly lehetőségnek tekinti. Nem puszta játékról van szó – hangsúlyozza –, hanem „háromdimenziós internetről”, amelyben a valós és a virtuális világ találkozik, és amely némelyeket nyugtalanít ugyan, de sokkal többen vannak, akiket lelkesít.
A vezérigazgató beszámolt arról, hogy az online buborék 2001-es kipukkanása után az AS a kibertérbeli aktivitást – néhány kiemelt egység, így például a Bild.de kivételével – minimális szintre csökkentette, ezzel biztosítva, hogy a piac megerősödésekor újra „gázt lehessen adni”. Mathias Döpfner szerint ennek a stratégiának köszönhető, hogy a vállalat a kritikus időszakot a vetélytársaihoz képest sokkal kisebb veszteséggel vészelte át. A web 2.0 korában aztán újra gyorsul a fejlődés; a Bild.T-Online két számjegyű bevételnövekedést ér el, de nyereséges az Idealo és a Stepstone is. Az internetes vállalkozások jelenleg az AS forgalmának öt százalékát adják, ez – például az USA hasonló vállalataival összevetve – kevésnek tűnhet, ám Németországban, ahol a reklámtortából az internet mindössze 2,5 százalékos szeletet hasít ki, kifejezetten jó arány.
Web 2.0-reneszánsz ide vagy oda, Mathias Döpfner egyelőre korainak tartja az analóg korszak fölötti gyászbeszédeket. Egy új napilapot soha nem lehetett gyorsabban nyereségessé tenni, mint manapság, a hagyományos újságokkal pedig még sohasem lehetett ennyi pénzt keresni, mint most – vélekedik, álláspontját pedig így foglalja öszsze: a napilapoknak van jövőjük, „a jól megcsinált újságok makkegészségesek”. Mindez természetesen adatokkal is alátámasztható: a lapkiadók világszövetsége szerint az elmúlt öt évben tíz százalékkal nőtt világszerte a napilapok összpéldányszáma; a teljes forgalom elérte a 180 milliárd dollárt, a hirdetésekből pedig több pénz folyt be, mint a rádiós, a kültéri, a mozi-, a magazin- és a internetes piacon összesen. A digitális kor igazi nagy kihívása abban áll, hogy miként tudja egy kiadó az erősségeit – piac, tartalom, a célcsoportban kivívott elismerés – továbbvinni.
Az Axel Springer, amely persze a nemzetközi bővítést sem hanyagolja el, külföldön inkább a televíziós piacra koncentrál: tavaly novemberben 375 millió euróért 25 százalékos részesedést vásárolt a török Dogan TV-ben, nem sokkal később pedig 250 millióért a lengyel Polsatba is beszállt. (Németországban a médiahatóságok nem engedélyezték, hogy az AS megszerezze a ProSiebenSat.1 többségi tulajdonát; a müncheni televíziós társaságban birtokolt 12 százalékos pakett sorsáról még nincs végleges döntés: lehet, hogy – részben vagy egészben – eladják, de az is lehet, hogy megmarad a cég tulajdonában.) Ha valahol ígéretes lehetőség adódik, akkor az Axel Springer készen áll: 2006 végén a cégnek 400 millió eurós likvid tőkéje volt, és pénzzé tehető az a tízszázalékos AS-részvénycsomag is, amellyel maga a vállalat rendelkezik. (Arra a kérdésre, hogy a Financial Times szóba jöhet-e mint akvizíciós célpont, Döpfner azt válaszolta: az AS minden eladósorba kerülő nagy kiadót, illetve online vállalkozást megvizsgál.) Maga a cég ugyanakkor nem válhat akvizíciós célponttá, a függetlenség garanciája a családi tulajdonban lévő többségi pakett.
A vásárlások nem mennek a profit rovására. A vezérigazgató elmondta: 2006-ban az AS az előző évit meghaladó nyereséget ért el, miközben az organikus bővítésbe 60 millió eurót fektetett be. A cég húzóereje a Bild lapcsoport, amely évek óta rendre rekordprofitot ér el; a Bild napilap piaci részesedése – a példányszámok csökkenése ellenére – folyamatosan nő, olvasóközönsége pedig egyre fiatalabb, ez nagyban hozzájárul a hirdetési bevételek növekedéséhez, másrészt lehetőséget nyújt az áremelésre is. A vezérigazgató, aki egy ideig a Die Welt főszerkesztőjeként is dolgozott (innen hívták meg 1999-ben az igazgatótanács tagjai közé), a Bildben előbb a cikkeket olvassa el, és csak utána veszi szemügyre a hirdetési oldalakat, elvégre „hosszú távon egy napilappal csak akkor lehet pénzt keresni, ha a tartalom megfelelő”.
