Gondban a közfürdők
Nincsenek könnyű helyzetben az idén a fürdőlétesítmények. Elsősorban az energiaár-emeléssel összefüggő költségnövekedéssel kell számolniuk, miközben a jegyárakhoz viszonylag korlátozottan nyúlhatnak csak hozzá. Szinte biztos, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. ebben az évben már csak a nem használt ingatlanvagyonának értékesítésével lesz képes úrrá lenni a helyzeten. A sportolókat és a nagyközönséget is kiszolgáló fővárosi uszodák a lakossági forgalom adott lehetőségeken belüli növelésében bíznak.
A BGYH Zrt. számára az energiaköltségek emelkedése várhatóan mintegy háromszázmillió forintos pluszköltséget jelent ebben az évben – közölte érdeklődésünkre Horváth Gábor, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója. (A gáz és a távfűtés díja a múlt évet az előzetes adatok szerint ötmilliárd forint körüli árbevétellel és háromszázmillió forint veszteséggel záró társaság kiadásainak mintegy tíz százalékát éri el.) Ezt pedig az idén egészen biztosan nem tudja kigazdálkodni a cég. Ebben komoly szerepe van annak, hogy januárban megkezdődött a vállalat által üzemeltetett három legnagyobb (a forgalom mintegy hetven százalékát adó) létesítmény (a Széchenyi, a Gellért és a Lukács) rekonstrukciója. Így várhatóan visszaesik a látogatók száma; a 2006-os 3,7 millióval szemben az idén mintegy 3,3 millió vendéggel számolnak a tíz állandó fürdőt és öt időszakos strandot üzemeltető társaságnál.
Ebben a helyzetben a BGYH Zrt. pénzügyi helyzetének stabilizálása Horváth Gábor tájékoztatása szerint csak a nem használt ingatlanok értékesítésével történhet meg. Erről a cég tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat várhatóan március végéig dönt, ekkorra hagyják jóvá a társaság ez évi üzleti tervét. Ez lesz az az időpont is, amikor eldőlhet, milyen jegyáremeléssel kell majd számolni a fürdőhelyeken májustól. (A belépők árát a cég hagyományosan a strandidény indulásakor, május 1-jével módosítja. Ez alól kivételt képeznek az éves bérletek, amelyeknek az árai januártól változnak. Ebben az évben az átlagos emelés öt-hat százalék volt.)
Jobb a helyzet a főváros két, jelentős forgalmat bonyolító létesítményében: a Császár-Komjádi és a Hajós Alfréd uszodában. Mint érdeklődésünkre az üzemeltető Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetnél (NUSI) elmondták: az energiaköltségek mintegy tízszázalékos emelkedésével számolnak az idén. (Ez a tétel tette ki tavalyi kiadásaik 40-45 százalékát.) Egyéb területeken – készletbeszerzéseknél és szolgáltatásoknál – az inflációnak megfelelő változással kalkulálnak. Emellett minimális létszámnövekedés is várható az idén, mivel folyik a nyári úszó Eb-re elkészült Széchy uszoda üzemeltetésének átvétele.
A költségek növekedésének ellensúlyozása érdekében januártól a bérletek és jegyek árát 10-15 százalékkal emelték, az edzésekhez és rendezvényekhez kapcsolható díjtételeik pedig hat-hat százalékkal növekedtek. Egyéb intézkedésekre – a szolgáltatások mennyiségének és minőségének mérséklésére – várhatóan nem lesz szükség. A gazdaságos üzemelés fenntartása érdekében az adott lehetőségeken belül a lakossági forgalom növelésére törekszenek. Ennek aránya tavaly a két uszodában 46 százalék volt – közölte a NUSI képviselője. NTK
