Maradnának a patikánál
Kereskedelem. A gyógy-szergyártók többsége – a vélhetően jelentős többletköltségek miatt – ha tehetné, nem értékesítené a vény nélkül (OTC) kapható készítményeit patikán kívül. Az Egészségügyi Minisztérium két héttel ezelőtti döntése szerint azonban a gyártók nem szólhatnak bele abba, hogy a termékeiket hol forgalmazzák, így a vállalatoknak nem maradt más lehetőségük, mint kiépíteni a szükséges új disztribúciós csatornákat. Hogy ez pontosan mekkora terhet jelenthet a jövőben a cégeknek, arról megoszlik az ágazat szereplőinek a véleménye. Akad, aki úgy véli: az új értékesítési csatornák semmilyen többletköltséget nem kellene hogy jelentsenek a vállalatoknak, a gyártók többsége azonban tart az új partnereknek a patikákétól eltérő elvárásaitól.
A gyógyszertáron kívüli patikaszerek forgalmazását szabályozó rendelet eredeti verziója szerint a gyártók kérhették az Országos Gyógyszerészeti Intézetet (OGYI), hogy vegye le ezen termékek általa összeállított listájáról a készítményeiket. Január végén azonban az Egészségügyi Minisztérium úgy döntött: nincs szükség a gyógyszergyártók hozzájárulására a lista összeállításához. A tárca azzal indokolta döntését, hogy felmerült a gyanú, miszerint egyes gyártók esetleg azért nem engedélyezik termékeik patikán kívüli forgalmazását, mert gyógyszertárak és patikusok azzal fenyegették meg őket, hogy ezeket a produktumokat nem fogják árusítani az egységeikben.
A lapunk által megkérdezett ágazati szereplők szerint a patikán kívüli gyógyszer-értékesítés – amennyiben valóban növeli a gyártók költségeit – elsősorban a logisztikai és a marketingkiadásokat dobhatja meg. Az élelmiszerláncok és a benzinkutak által hagyományosan kedvelt beszállítói hozzájárulások alól ugyanis feltehetőleg a gyógyszeripari szállítók sem mentesülnek. Major Ferenc, a Béres Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója lapunk kérdésére elmondta: az ilyen kiadások – mint például a belistázási költség, a polcpénz, a kötelező akciók vagy éppen az új bolt nyitásához való kötelező hozzájárulás – egy termékre vetítve akár a gyógyszer árának 50-60 százalékát is elérhetik.
Ezek a költségek alapvetően nem közvetlenül a gyártókat, hanem a nagykereskedőket terhelik. Az utóbbiak azonban, mivel mindössze 6 százalék körüli árréssel működnek, ekkora többletköltséget biztosan nem tudnak vállalni, így a terhek egy részét valószínűleg megpróbálják a gyártókra áthárítani.
Major Ferenc elmondta: elsősorban ezen várható többletkiadások miatt vélték úgy, hogy nem érné meg patikán kívülre vinni a jelenleg ott forgalmazott 15 érintett OTC-készítményüket, s kérték az OGYI-t, hogy vegye le a termékeket a patikán kívül árusítható gyógyszerek listájáról. Hozzátette azonban: a Béres- készítményeket a miniszteri rendeletnek megfelelően természetesen árusíthatják gyógyszertáron kívül is a jövőben.
Nem tervezte OTC-termékeinek patikán kívüli forgalmazását a Sanofi Aventis sem, amelynek mindössze két készítményét érinti az intézkedés, míg a Richternél és az Egisnél még nem döntöttek. A Novartis nem zárkózott el ugyan a patikán kívüli gyógyszer-értékesítéstől, de a vállalatnál lapunknak jelezték, bármilyen többletköltség oda vezethet, hogy egyes készítmények új csatornákon keresztüli eladása gazdaságtalanná válik.
Nem hajlandó a patikáknak biztosítottnál jobb feltételeket garantálni az új partnereknek a Teva sem – mondta Rózsa András, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte azonban, hogy a vállalat azonos feltételek mellett természetesen hajlandó szállítani benzinkutaknak és élelmiszer-ipari láncoknak is, hiszen mint gyártó nem teheti meg azt, hogy egy vevőt nem szolgál ki. VG
