Újabb erőművek kellenek
Az új politika az ellátásbiztonság optimalizálását, a gazdaságosságot, a versenyképességet, valamint a környezetvédelem és a szociális felelősség közötti ellentmondás feloldását helyezi előtérbe. Ezek meglehetősen értelemszerűnek tűnnek, ahogyan a célokhoz rendelt eszközök sem számítanak újdonságnak: az energiahatékonyság javítása, a megfelelő (sok lábon álló) energiaszerkezet kialakítása, különös tekintettel a megújulókra, a verseny- és befektetésbarát piac megteremtése, az energiabeszerzés irányainak további bővítése, a stratégiai készletezés és a jó kapcsolatok kialakítása a szállító és a tranzit-országokkal. Az új energiapolitika szemlélete és súlypontjai egybecsengenek azokkal, amelyeket a gazdasági tárca felkérésére a hazai vezetékes energiaellátás helyzete kapcsán jelöltek meg nemrég egy bizottság szakértői. (Van átfedés utóbbi tanulmány és az energiapolitika megfogalmazói között.)
Az eddigi szakértői véleményeknél azonban határozottabban teszi le a voksot az energiapolitika számos kérdésében. Évi 4 százalékos GDP-növekedést feltételezve például 0,7 százalékban szabja meg az energiafelhasználás elfogadható növekedését, komoly feladatot adva a takarékosságnak és a hatékonyság javításának. A megújuló energiahordozók használatát a támogatás ésszerű gazdasági és műszaki keretek közé szoríttatná, a biomassza-tüzelésű erőművek táplálását viszont nem erdeink rovására, hanem energiaültetvényekből tartja csak elképzelhetőnek.
„Az atomenergiának hosszú távon is folyamatos és jelentős szerepet kell betöltenie az ország áramellátásában” – áll az MVM Zrt. által kiadott energiapolitikában. 2030 előtt „nyitott opciónak” kell tekinteni újabb atomerőművi blokkok létesítését.
Energiafelhasználásunk arányai nem jók, főként a földgáz nagy, 45 százalékos részesedése miatt. A gázimport diverzifikálása mellett tranzit- és regionális tárolószerepünk erősítését, illetve megteremtését tartja szükségesnek a dokumentum. 2030-ig jórészt a kiselejtezett erőművek pótlására 8000 megawatt új erőművi kapacitást kell létrehozni. A rendszerben lévő bizonytalanságok 600-900 megawatt összkapacitású tározós erőművek létesítésével csökkenthetők. Energiarendszerünket fejleszteni és bővíteni is kell.
Az állami irányítás dolga
Patrióta energiapolitikáról beszél a dokumentum. Miközben a piaci, beruházási döntéseket egyértelműen vállalati hatáskörbe sorolja, állami feladatként jelöli meg az ösztönző beruházási és k+f feltételek megteremtését. Ugyanakkor az államnak a piacon kialakuló árakat úgy kell terelnie, hogy azok takarékosságra ösztönözzenek, a rászorultakat pedig a szociális hálón keresztül kell segíteni.A hazai energiarendszerben magán- és állami tulajdonnak egyaránt helye van.
A hazai energiarendszerben magán- és állami tulajdonnak egyaránt helye van.-->
