Ezt hagyta nekünk maga után Molnár Lajos

Ötödik sebességre kapcsolta az Egészségügyi Minisztérium munkatempóját Molnár Lajos, amint tavaly júniusban a MÁV kórház főigazgatói székéből átült a miniszteri bársonyszékbe. Orvosi körökben gyakran a „faltörő kos” jelzővel illették.

A VIZITDÍJ
A legnagyobb vihart a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése okozta, hiszen a 300 illetve 600 forintok megfizetését mindenki a saját bőrén érzi. Talán épp ezért közelítette meg Molnár Lajos népszerűtlensége Bokros Lajosét. Az eredeti elképzelések finomodtak: a rászorulók és a gyerekek végül nem fizetnek. A háziorvosokat is megosztotta a vizitdíj kérdése. A bevezetés zökkenőmentesen lezajlott, sok helyen vizitdíj-automaták működnek. Az első napokban négy háziorvos nem volt hajlandó vizitdíjat szedni.

GYÓGYSZER- ÉS PATIKALIBERALIZÁCIÓ
Az, hogy patikán kívül, akár benzinkúton is hozzájuthatunk recept nélküli készítményekhez, a gyógyszerészek üzletét biztosan rontja, ahogy Molnár a törvény erejével szüntette meg területi monopolhelyzetüket is, megkönnyítve a patikaalapítást. A gyógyszergyártókat és -forgalmazókat pedig érdekelté tette abban, hogy készítményeiket negyedévente „ártőzsdére” bocsássák, ami lenyomja árukat: áprilistól ezer medicina ára csökkent 16 százalékkal. Ez nem igazán jó üzlet a kereskedőknek, amit bizonyít, hogy Molnár távozásának hírére szárnyalni kezdtek a gyógyszer-részvények. Ma több tucat Mol-benzinkútnál már kaphatók gyógyszerek, főleg vitaminkészítmények. Algopiryn viszont nem, az vényköteles lett.

SZAKMAI KAMARÁK
Molnár egyik első intézkedéseként megszüntette a kötelező kamarai tagságot, amivel kivívta a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerész Kamara ellenszenvét. Utóbbi szervezet a lemondás után néhány órával közleményben fejtette ki: „a gyógyszerészek remélik, hogy a miniszter távozása után lehetőség nyílik a szakmai kamarák és a szakminisztérium közötti érdemi egyeztetésre, a rossz irányba mutató folyamatok visszafordítására, a gyógyszerellátást liberalizációjának újragondolására”. A kamara szerint Molnár intézkedései „jelentősen rontották az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást, a kiszámíthatóságot és a biztonságot”.

KÓRHÁZ-ÁTALAKÍTÁS
A Molnár-csomag súlyos eleme, a nagyszabású kórházi struktúra-átalakítás – amelyet hangos tiltakozás, számos tüntetés kísért – alig néhány napja lépett életbe. A rendszerből 16 ezer aktív ágyat vontak ki, három kórház állami támogatását befagyasztották, tucatnyi gyógyintézményt pedig krónikussá alakítottak. Ez az ellenzék szerint a fekvőbeteg-ellátás összeomlásához vezet, és sok kórházigazgatót is sokkolt a leépítés, amelynek révén 1500 orvosuk kerül utcára, az államreform-bizottság egyik tagja szerint viszont „karcsúra” sikeredett a kórházak megreformálása, politikai alkuk hatására felpuhult a tervezet. De az eredeti radikális ötletek felpuhultak: végül csak három fővárosi kórház zárt be.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET
A tárca szükségesnek látta az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását, amely a beérkezett panaszok alapján már összesen 3,4 millió forintos bírságot szabott ki két kórházra. Az esetek felében éppen a vizitdíjjal élt vissza sok orvos és kórház, azaz akkor is szedik, amikor nem kellene. AS-Network