Jobb energiamix kell

Az elmúlt három év alatt Magyarország jelentős lépéseket tett energiapolitikájában, de tennivalója is maradt bőven, főként a piaci reformok, az energiahatékonyság és az energiaellátás biztonsága terén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója szerint. Claude Mandil tegnap az ország energiapolitikája értékelése során elismerően szólt arról, hogy már azt követően is kedvező változások történtek, hogy tavaly augusztusban lezárult a felmérés, és a hazai illetékesek értesülhettek a szervezet ajánlásairól. Felgyorsult a gázártámogatások leépítése, az erőművi beruházások támogatása, és lépések történtek az energiahatékonyság ösztönzése terén is.

A sürgető reformok kapcsán a vezérigazgató hangsúlyozta: a július 1-jei teljes áram- és gáz-piaci nyitás idejére minden fogyasztó számára meg kell teremteni az energiahordozó-vásárlás feltételeit. Szakítani kell a piackorlátozó és -torzító hatású hoszszú távú áramvásárlási szerződésekkel a villamosenergia-termelők és vevőik között. Akadályozza a szabadpiaci mozgásokat az is, hogy egy-egy nagy cég uralja áram- és földgáz-nagykereskedelmünket, az MVM Zrt. és az E.On Földgáz Trade Zrt. A Magyar Energiahivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak ki kell dolgoznia az uniós direktíváknak is eleget tevő energia-piaci modellt.

Az energiahatékonyság kapcsán a vezérigazgató rámutatott, hogy a magyarországi háztartások átlagos hőigénye – részben a korszerűtlen épületek miatt – körülbelül 70 százalékkal magasabb az EU15-énél, s 275 százalékkal több annál, mint amennyire a legkorszerűbb fűtési technikák mellett szükség lenne. Értelemszerűen javítani kell az erőművek hatékonyságát is.

Ellátásbiztonságunk fő problémája az erős gázfüggőség, ezért kimondottan jó, hogy stratégiai készletek létrehozásáról hatá-roztunk. Mindazonáltal Claude Mandil szerint meg kell gondolni, hogy a stratégiai tároló nem valósítható-e meg a most tervezettnél költséghatékonyabb módon. (A gazdasági tárca által felállított energiabizottság a múlt év végén azt javasolta, hogy a biztonsági gázt ne külön tárolóban, hanem a meglévő, esetleg bővítendő kereskedelmi tárolókban különítsék el, éppen gazdaságossági megfontolásból – a szerk.)

Az IEA első embere fontosnak tartja a gázbeszerzés diverzifikálását is. Úgy látja, Magyarországnak egyelőre a költséges, de ígéretes cseppfolyós földgázra, az orosz gázt hozó Kék Áramlat vezetékre és a közép-ázsiai gázra létesítendő Nabucco projektre egyaránt összpontosítania kell. Ugyanakkor tudott, hogy az LNG-terminál építése még erősen nyitott, nem készítették elő kellően a Nabucco-beruházást sem, s bár a Kék Áramlat túlsó végén bőséges orosz készletek vannak, a Gazprom nem költ eleget a kitermelés növelésére. Ráadásul ez a gáz nem gazdagítja beszerzési forrásainkat.

Gázfüggőségünket csökkentheti, hogy a magyarországi ipar, ahol lehet, gázról olajtermékre vált (az olajat olcsóbb is tárolni), s hogy növeljük villamosenergia-termelésünket. Claude Mandil jó döntésnek tekinti a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítási törekvését, de úgy látja, más forrásokat, például a vízenergiát is ki kell használni. A kedvezőbb energiamix mellett továbbra is elsődleges az energiahatékonyság: attól az energiától nem függünk, amit be sem kell szereznünk.