Belső feszültség a stabil növekedés mögött: brutális bérvágásokat nyög a kínai dolgozó – sokak túlélése függ a másodállásoktól
Miközben a kínai gazdaság a második negyedévben impozáns, 5 százalékot meghaladó növekedést produkált, egyre több jel utal arra, hogy a fellendülés nem érinti egyenlően a társadalom egészét. A gyenge kereslet és az eladósodott közszféra súlyos terheket ró a munkavállalókra, akiknek a növekvő terhek és kiadások mellett gyakran a bérek csökkenésével is szembe kell nézniük, sokaknak pedig már a túlélése múlik azon, hogy másodállásban is dolgozzon.
A Reutersnek nyilatkozó Zang Jinming, egy állami tulajdonú ingatlanvállalat 30 éves alkalmazottja például napi háromórás futárkodással próbálja pótolni a közel 24 százalékos fizetéscsökkenést.
A korábbi 5500 jüanos havi bérét 4200-ra vágták vissza, miközben kollégái sorra mondanak fel, az ő munkaterhe pedig nő.
Zang története nem egyedi. A háttérben az exportorientált gazdaságmodell problémái húzódnak: a kereslet gyengesége és az amerikai vámok miatti nyomás következtében a profitok csökkennek, a vállalatok pedig költségcsökkentésre kényszerülnek – ennek egyik első áldozata a dolgozók bére.
A gazdaságban a késedelmes kifizetések is egyre gyakoribbak, nemcsak a versenyszektorban, hanem az állami szférában is. Frank Huang, egy délnyugat-kínai tanár már hónapok óta nem kapott fizetést, mert iskolájának nincs meg az ehhez szükséges fedezete. Hasonló a helyzet Jun tanárnő esetében is, aki csupán az alapfizetését kapja meg rendszeresen, a teljes jövedelmének 16 százalékát kitevő, teljesítményalapú részt viszont hónapok óta visszatartják.
Az ipari statisztikák is riasztó képet festenek:
- az elektronikai és autóiparban, amelyek kiemelt szerepet játszanak Kína gazdaságpolitikájában, a lejárt kifizetések mértéke 11-17 százalékos emelkedést mutat éves szinten.
- Hasonló arányban nőttek a tartozások a víz- és gázszolgáltatók körében is, ahol az állami tulajdon dominál.
A jelenség mögött az áll, hogy a kormányzat továbbra is a termelést helyezi előtérbe a belső kereslet ösztönzése helyett.
Végletek a kínai gazdaságban
Kína jelenleg egyfajta „kétszintű rendszerként” működik – fogalmaz Max Zenglein, a Conference Board of Asia vezető közgazdásza. Az ipari és technológiai szektor továbbra is erős, ám a lakossági fogyasztás gyenge, és a kettő összefügg: az alacsony profitabilitás és az árverseny deflációt gerjeszt, ami visszaveti a fogyasztói bizalmat.
A hatás már most érezhető a mindennapokban. Huang Tingting, egy fiatal pincérnő például májusban veszítette el az állását, miután étterme négyhavi kényszerszabadság bevezetésére kényszerült. Miközben az exportorientált Csiangszu tartomány gazdasága országos szinten is kiemelkedő, Huangnak eddig nem sikerült új munkát találnia – az általa megpályázott pozíciókra már tíznél is több jelentkező van.
Közgazdászok régóta sürgetik, hogy Peking az ipar helyett a belső keresletet ösztönözze: több támogatásra lenne szükség az oktatásban és az egészségügyben, illetve a szociális ellátórendszer megerősítése is élénkítené a fogyasztást. Enélkül Kína a második fél évben akár jelentősen is visszafoghatja növekedését – miközben a dolgozók már most a túlélésért küzdenek.
Válság Kínában, problémák Ukrajnában: mit jelent Peking lassulása a keleti exportgazdaságoknak?
Az elmúlt évtizedekben Kína gazdasági növekedésének üteme a világ figyelmének középpontjába került: a két számjegyű GDP-bővülés, a robusztus építőipari expanzió és a globális kereskedelem egyik motorjává váló ország egy újfajta gazdasági modell látszatát keltette. Mára azonban ez a növekedés lelassult, és 2024-re mindössze ötszázalékos GDP-növekedést mértek, ami a kínai gazdaság esetében már válságközeli helyzetet tükröz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.