Lítiumion-akkumulátorok segítik a megújulók által termelt energia tárolását

Az uniós klímavédelmi erőfeszítésekkel összefüggésben az elektromos energia tárolásának lehetőségei egyre nagyobb figyelmet kapnak Európában. Az energiatárolás fontos szerephez juthat a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában, mivel elősegítheti a megújuló források integrációját a szélerőművek, naperőművek által termelt energiamennyiség kiegyenlítésével.

A megújulók jelentős részénél a megtermelt energia mennyisége az időjárás függvénye, a fogyasztás viszont követhet ettől teljesen eltérő mintát is, ami a teljes villamos hálózatot instabillá teheti. A villamos energia tárolásával a termelésnek nem kell folyamatosan a fogyasztáshoz alkalmazkodnia, és nem kell a megújulóenergia-termelőket sem leszabályozni, ami egyébként csökkenti a hatásfokukat és a megtermelt energia mennyiségét.

A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a hálózat még több megújuló alapú energiatermelésből származó villamos energiát tudjon fogadni. A beruházás hosszú távon járul hozzá az energiaellátás minőségének növeléséhez.

Energiakiegyenlítés minden szinten

Az új hálózati integrált tárolókat az alábbi területekre telepítették le: 

1. Rakamaz (2,75 megawattóra), 
2. Aranyosapáti (3,65 megawattóra), 
3. Csenger (6,9 megawattóra) 
4. és Nyírlugos (2,58 megawattóra). 

Az egységek együttes teljesítménye 4,5 megawatt, névleges villamosenergia-tárolási kapacitásuk pedig 15,88 megawattóra. (Egy megawattóra kapacitás nagyságrendileg 160 háztartást lenne képes ellátni egy órán keresztül.) A tárolók száz százalékban támogatásból épültek, és nem képezik részét semmilyen kereskedelmi rendszernek, vagyis kívülre nem értékesítenek és kívülről nem fogadnak energiát.

A berendezések lítiumion-akkumulátorokból állnak. A betárolás a megújuló energiák – elsősorban a napelemek, naperőművek – termelési csúcsán történik, a kitárolást pedig jellemzően a háztartási fogyasztás csúcsát jelentő esti órákban végzik, vagyis akkor, amikor a napelemek már leálltak. A tárolók távvezérléssel működnek, és egyenként legalább két középfeszültségű hálózatra csatlakoztathatók, ami növeli a kiegyenlítésben játszott szerepüket. 

A hálózatfejlesztés nem megkerülhető

Nagyobb energiamennyiség kezelésére azonban ez a műszaki megoldás kevésbé alkalmas – egyrészt azért, mert hosszabb idejű tárolás esetén energiaveszteséggel kell számolni, másrészt azért, mert fajlagosan drága. Ahhoz, hogy a teljes hálózaton akkumulátorok segítségével végezzék a feszültségingadozások kiegyenlítését, ezres nagyságrendben kellene olyan konténeregységeket telepíteni, amelyeknek darabaja – ahogyan azt a mostani fejlesztésnél is láthattuk – egymilliárd forintba kerül.

Péli Balázs szerint az energiagazdálkodás és ezen belül a kiegyenlítési probléma kezelése éppen ezért nem lehet egykulcsos, 

Kellenek a napelemek és az általuk megtermelt többletenergia, de az évszakváltáskor fellépő nagyobb energiaigény kielégítésében már nem az erős ciklikusságot felmutató megújulók, hanem a kombinált ciklusú erőművek termelése jelentheti a megoldást.  A szakember szerint 

Ráadásul a háztartási készülékek sincsenek felkészítve a hidrogén elégetésére, így ott is komoly változtatásokat kell véghezvinni, ha ez az irány valóban beélesedik. Az EU által kigondolt zöldítés végrehajtáshoz, a fogyasztók által is termelt megújuló energiák okozta anomáliák rendszerszerű orvoslásához pedig az eredendően fogyasztásra tervezett villamos hálózatok fejlesztését sem lehet majd megkerülni.

A megújuló energiák villamos hálózatokon történő megjelenése miatt Európában mindenütt számolni kell kapacitásproblémákkal. Egy uniós tanulmány szerint ahhoz, hogy a hálózat alkalmas legyen a célul tűzött zöldítés miatt fellépő, ciklikusan megjelenő energiatöbblet kezelésére, évenként 67 milliárd eurót kellene fejlesztésre fordítani. Szakértői becslések szerint ez Magyarország esetében 300-500 millió forintos fejlesztést igényelne.

Milliárdos kárt okozott a vihar az Opus Titásznak

A múlt heti vihar legsúlyosabban Debrecent és környékét érintette, délkeleti részén egy nagyfeszültségű oszlop is kidőlt. Ez jelentős háztartási fogyasztói kiesést eredményezett, a Déli Ipari Park villamos ellátásában – köszönhetően az új 132 kilovoltos rendszernek – nem volt kiesés. A kidőlt oszlop helyettesítését ideiglenes jelleggel megoldották, ám az emiatt érintett Debrecen-Létavértes alállomás, illetve az oszlop teljes helyreállítása még másfél hónapot igényel. Összességében az Opus Titásznak a vihar miatt mintegy egymilliárd forintos kára keletkezett, ennek fedezetét a cég felelősségbiztosítása adhatja. A lakosságot érintő áramkimaradások esetleges kompenzálásáról pedig az Energia Hivatal hivatott dönteni.