A kínai helyi önkormányzatok eddig többnyire sikertelenül próbálták növelni az ország csökkenő születésszámát különféle kedvezményekkel, pénzbeli jutalmakkal és lakhatási támogatásokkal. Most a központi kormány is bekapcsolódik. Peking tervei szerint gyermekenként évi 3600 jüan (mintegy 172 ezer forint) támogatást fizetnének a szülőknek a gyermek hároméves koráig – derült ki egy frissen megjelent kormányzati rendeletből, amelyet a The Wall Street Journal látott. Azt azonban egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet a támogatások folyósítása. Várhatóan azonban nem fogja annyira megnövelni a gyermekvállalási kedvet, hogy megálljon a kínai népességfogyás.
Nem biztos ugyanakkor, hogy ez elegendő lesz a Kína gazdaságát és társadalmát sújtó demográfiai trend megfordításához. Az ország termékenységi rátája – vagyis az egy nőre jutó gyermekek száma – jelenleg körülbelül 1, ami a világ egyik legalacsonyabb mutatója.
Huang Wenzheng, a YuWa Population Research Institute kutatóintézet munkatársa szerint a tervezett támogatás mindössze fele – vagy annál is kevesebb – annak, amit demográfusok és közgazdászok javasoltak. Huang úgy véli, hogy
a Kína GDP-jének kevesebb mint 0,1 százalékának megfelelő, körülbelül százmilliárd jüanos kiadás ötvenszeresére lenne szükség ahhoz, hogy a termékenységi ráta elérje a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-et.
A születések száma Kínában hat egymást követő évben csökkent, majd a Covid–19-korlátozások vége után, tavaly enyhe növekedés történt. Ugyanebben az évben azonban csak 6,1 millió pár kötött házasságot, ami 21 százalékos visszaesés 2023-hoz képest, és rekordalacsony szint 1986 óta.
A demográfusok szerint idén tovább csökkenhet az újszülöttek száma, kilencmillió alá, ami kevesebb mint fele a 2016-os szintnek, amikor Kína először engedélyezte a kétgyermekes családmodellt az egykepolitika 1980-as bevezetése óta.
Kínában egyre kevesebb nő vállal gyermeket, és ők is kevesebbet szülnek. Ennek eredményeképpen tavaly több mint 20 ezer óvoda zárt be Kínában, ami közel 250 ezer pedagógus elbocsátását jelentette.
A gyereknevelés növekvő költségei visszatartják a kínai párokat a gyermekvállalástól. Ezt tovább rontják az egészségügyi botrányok is. Ilyen például az a friss ólommérgezési eset Kanszu tartomány egyik magánóvodájában, ahol 233 gyereknél találtak kimagasló vérólomszintet. A rendőrség nyolc embert vett őrizetbe, akik ipari festékanyagokat kevertek a gyermekek ételeibe.
Ha olyan világba kerül a gyerek, ahol mérgezett tápszert és ételeket adnak, miért is sietnék a szüléssel?
– írta egy kommentelő a közösségi médiában.
Ilaria Mazzocco, a washingtoni Center for Strategic and International Studies kutatója szerint egy-egy ösztönző helyett inkább átfogó stratégiára lenne szükség. Ez azonban nincs. Mazzocco szerint Kína hatalmas összegeket fordít a mesterséges intelligencia és más technológiák fejlesztésére, így kevesebb jut a társadalmi jólét javítására, amely hosszabb távon segíthetne a születések számának növelésében.
A CSIS becslése szerint Kína 2019-ben GDP-jének 1,7 százalékát költötte iparpolitikai támogatásokra és adókedvezményekre, ami jóval magasabb más nagy gazdaságokénál. A trend valószínűleg a pandémia után is folytatódott.
Kiderült az igazság a kínai gazdaságról: nem erre számítottak az elemzők
Gyorsult az ipari termelés, lassult a GDP és a kiskereskedelmi forgalom növekedése, stagnált a munkanélküliség júniusban. Felemás eredményeket produkál, de továbbra is jól áll a kínai gazdaság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.