Léket kapott az Internethajó

Határhelyzetben van Magyarország az információs társadalom építésében, a felzárkózás és a végleges leszakadás között egyensúlyozunk – mondta el a tegnap megrendezett Internethajón Pintér Róbert, az ITTK kutatási igazgatója, az idén második alkalommal megjelent Kék Notesz egyik szerzője. Az internetelterjedtséget és -használatot vizsgáló különböző felmérésekben hazánk folyamatosan a 30. hely környékén van, nem képes stabilan felzárkózni a terület éllovas országai közé, ez pedig kulcsfontosságú lenne a versenyképesség megőrzése, sőt növelése miatt.

Ha az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Internethajó iránti érdeklődést nézzük, úgy tűnik, nincs is sok esély arra, hogy felzárkózzunk az információs társadalom építésében élenjáró országok körébe, mivel az idén voltak a legkevesebben a rendezvényen. Aggasztó az is, hogy a kormányzat mellett mintha a szakma részéről is érdektelenség nyilvánult volna meg az esemény és tárgya iránt.

A szakma megjelent képviselőinek megnyilvánulásai peszszimista hangulatot tükröztek a hazai infokommunikációs helyzettel kapcsolatban, hiányolják a terület fejlődését szolgáló átgondolt stratégiát. Pedig azok az országok bizonyultak sikeresnek és profitáltak az információs társadalom építéséből, amelyekben sikerült kidolgozni a megfelelő stratégiát, és következetesen végigvinni azt több kormánycikluson át – hangsúlyozta George Hall, az európai uniós régiók széles sávú internetes projektjeinek koordinálásában részt vevő IANIS elnöke. Példaként említette George Hall Dél-Koreát, ahol a helyi informatikai tárca becslése szerint a széles sávú világhálós fejlesztési program 100 milliárd dolláros GDP-növekedést és mintegy 820 ezer új munkahelyet eredményez.

Míg a szakma képviselői a problémákat vázolták, addig Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára elmondása szerint büszkének kellene lenni az elért eredményekre, például a széles sávú internetes penetráció területén.

Tény, hogy az elmúlt évben jelentős előrelépés történt Magyarországon a széles sávú internet elterjedésében. A széles sávra előfizetők száma már 2006 végén átlépte az egymilliót, ez egy év alatt hatvan százalék feletti növekedést jelent, a háztartások körében pedig 16-ról 20 százalékra bővült a gyors világhálós hozzáféréssel rendelkezők aránya. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a fejlődés főleg a kapcsolt vonali és ISDN-előfizetések rovására történt,

vagyis nem kapcsolódtak be újabb csoportok a világhálós vérkeringésbe, csak az internetélményt már megtapasztalók döntöttek úgy, hogy nagyobb sebességfokozatra kapcsolnak.