Komoly kereslet van a modern irodák iránt, ám arról megoszlanak a vélemények, ezeknek milyennek kellene lenniük a 21. században, hogy olyan munkahelyek legyenek, amelyek egyszerre támogatják a hatékony munkavégzést és biztosítanak kényelmet a dolgozóknak.
Múlt év végére a fővárosban kétmillió négyzetméternél is több modern irodaterület volt, ennyi épült a 90-es évek eleje óta. Sok ezek közül már előbérletben elkelt: az Európa Tornyot az Erste Bank, a Millennium CC épületeit a Vodafone, a Graphisoft Park új épületét a Servier, a Kinnarps Házat pedig a MÁV Cargo vette hosszú távra bérbe, még az építkezés befejezése előtt. Ám nem csak a fővárosban költözködnek a cégek, számos nagyvállalat Budapesten kívül, a vidéki egyetemi városokban keres irodaterületet. A Jones Lang LaSalle előrejelzései szerint az elkövetkező két évben számos fejlesztés várható Debrecenben, Szegeden és más városokban is.
Ezt a prognózist bizonyítja például, hogy az egykori debreceni dohánygyár épületének átalakításával hozta létre új irodaházát az amerikai YGOMI csoport és ez év áprilisában költözött be. A társaság 280 főt foglalkoztat, ám ez a létszám az év végéig további hetvennel bővül, s erre készülve több munkaállomást hoztak létre.
„A munkahelyünk a második otthonunk, éppen ezért, amikor az új irodaházunkat kialakítottuk, a fő szempont az volt, hogy a kollégáink jól érezzék magukat a napi feladataik elvégzése során, s ne csak azért jöjjenek be dolgozni, hogy »na gyerünk, megint le kell nyolc órát húzni«, hanem élvezzék, hogy szép, kulturált a munkahelyük” – mondta lapunknak Mitró Márk. Az YGOMI Assistant Operation Directora hozzátette: minden emeleten külön teázók vannak, ahol nyugodtan eltölthetik a kollégák a szüneteiket, és van egy parkosított, szökőkutas telkük, amely szintén a pihenést szolgálja.
A műemlék épületet kívülről renoválta, belülről viszont átalakította a társaság úgy, hogy a call center és a kutatás-fejlesztési tevékenység sajátosságainak megfelelő, barátságos munkahely jöjjön létre. Minden vezető saját irodát kapott, de hogy a többi kollégának is kellő nagyságú hely álljon rendelkezésére, szakítottak a bokszos megoldással, és nagy tereket hagytak egy-egy munkaállomásnak. A kialakításnál ügyeltek arra, hogy az egymással folyamatos információáramlásban lévő területek, például a személy- és pénzügy, a felső vezetés egy helyen legyen, ahogy a kutatás-fejlesztés és a tesztelés is.
A napokban dőlt el, hogy a magyar tulajdonú Arcadom Építőipari Zrt. fővállalkozásában a skandináv tulajdonosi hátterű Narva Kft.-vel együttműködésben építi a Pannon a törökbálinti székházát. A törökbálinti Égett-völgy területén a társaság zöldmezős beruházásban épülő székháza várhatóan a jövő év végéig készül el.
Mutasd meg, hol és hogyan dolgozol, s megmondom, milyen a viszonyod az ügyfeleidhez és a munkatársaidhoz – így összegzi a munkahelyi környezetről alkotott véleményét Kőnig Róbert, a Pannon GSM Távközlési Zrt. humánerőügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Hozzáteszi: a cég a saját útját járja, s így a jövőre megvalósuló új típusú irodaház koncepciójával ki akar kerülni a hagyományos „dobozokból”. A mostani elhelyezés ugyanis némileg széttagolt, s a cégvezetés szerint nem segíti elő kellőképpen az ügyfélközpontú gondolkodást. A 30-40 fős munkazónákra épülő új koncepcióban nem lesznek zárt irodák, kijelölt tanácstermek, a mobileszközökkel ellátott munkatársak bármelyik munkahelyre leülhetnek az adott zónán belül.
Az új koncepció a mobilkommunikációban nélkülözhetetlen gyors, határok és akadályok nélküli információcserét szolgálja. Míg egy átlagos magyar irodaházban az egyéni munkavégzésre szánt alapterület aránya a közösségi területekhez 85-15 százalék, addig itt 50-50. Így az iroda elrendezése, struktúrája is a gyors és hatékony kommunikációt támogatja – húzza alá Kőnig Róbert.
Az új munkamódszer meghatározó eleme az otthoni munkavégzés lehetősége, amelynek alapja az a filozófia, hogy a munkatársak teljesítményét nem az irodában eltöltött idő, hanem a határidőre és jó minőségben elvégzett munka határozza meg. Ez a gondolkodásmód segíti a magánélet és a munkahely harmóniájának a megteremtését, és lehetőséget ad az épületen belüli munkaállomások gazdaságosabb kihasználására is.
Hajtó Zoltán, a Credigen Bank Zrt. HR-igazgatója ezzel szemben úgy véli, a belső terek kialakításánál fontos, hogy a dolgozóknak saját bútoraik legyenek, mivel ez növeli a munkavállalók elkötelezettségét. „Elsődleges kérdés, hogy a munkavállalók komfortérzete megfelelő legyen. Mivel a fiatalok munkába állásával növekszik a környezettudatosság és a szociális felelősségvállalás, ezért fontos, hogy ezek a szempontok megjelenjenek az alkalmazott anyagok kiválasztásánál, a bútorok beszerzésénél és az energiafelhasználás – világítás, fűtés, hűtés, vízfogyasztás – optimalizálásánál.” A szakember személy szerint a villamosjárattal összekapcsolt, jól megközelíthető, campus jellegű munkahelyeket tartaná ideálisnak, amelyekből igen sok van például Francia- vagy Németországban, olyan egykori ipari területek revitalizációs programjának köszönhetően, amelyek új életminőséget hozhatnak az adott környéknek. Budapestnek ebből a szempontból megvannak a bel- és külvárosi tartalékai, igaz, ezeknek a száma egyre fogy. Hajtó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy például a légi közlekedésben – amerikai mintára – egyre újabb megoldások születnek az utasok magánéletét biztosító kialakításoknál becsukható vagy eltávolítható válaszfalak formájában, így néha érdemes ezeket a trendeket is észrevenni a munkahelyek kialakításakor.
Botta Dukát Klára, a Fornax Zrt. HR-igazgatója szerint viszont az amerikai stílusú irodamegoldás az európai embernek idegen, nem érzi jól magát ilyen környezetben, s ez hatással van a munkavégzésére is. „Az amerikainak az otthona körül sincs kerítés, az európai azonban szeret elbújni, bezárkózni. Ez érvényes a munkavégzés helyére is. A családias légkör fenntartása is rendkívül fontos egy cég életében, és ahol a legtöbb időt eltöltik a »családtagok«, ott érezzék jól magukat” – emelte ki. Épp ezért Botta Dukát Klára is fontosnak tartja, hogy legyen mindenkinek saját munkaállomása, lehetőség szerint hosszú ideig ugyanaz, így mindig van egy biztos pont, amelyhez kötődhet, s ettől jobban magáénak érzi a céget.
Ha egy vállalat maga építi vagy épp béreli az irodát, nem árt tudnia, hogy a hazai munkavédelmi szabályoknak megfelelően kell a dolgozók helyét biztosítania. A munkavégzés helyén történő mozgáshoz például legalább két négyzetméter szabad területet kell kialakítani, s ha ez műszaki okból nem valósítható meg, akkor az alsó határ egy négyzetméter. Fontos, hogy az irodákban elegendő legyen a padlófelület, a belmagasság és a légtér. Például csak olyan, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amely rögzített és szilárd, illetve nem találhatók rajta veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. További követelmény, hogy a szükséges higiéniát a tisztításukkal, felújításukkal biztosítani lehessen.
Pihenőhelyet azokon a munkahelyeken kell kialakítani, ahol tíz főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy az elvégzendő tevékenység (pl. veszélyes anyag felhasználása) ezt szükségessé teszi. A hazai jogszabályok értelmében nincs szükség pihenőhelyre olyan irodákban, ahol a munkaközi szünetek idején a pihenési lehetőség megfelelően biztosítható.
A költözködő cégek száma egyébként a jövőben sem csökken. A kádak és zuhanykabinok forgalmazásával foglalkozó Ravak Hungary Kft. is irodaházat, logisztikai és kereskedelmi központot épít, amelynek költségvetése hárommilliárd forint. Az új beruházás 2008 őszére valósul meg. A Forest-Papír Kft., egy higiéniás papírtermékeket gyártó cég hamarosan feldolgozóegységet, raktárbázist és szintén irodaházat létesít, amely közel hárommilliárd forintba kerül. A vállalat 2009-ben költözik be, s mostani 200 fős foglalkoztatotti létszámát ekkor 20-25 százalékkal növeli.
A kényelem és a praktikusság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az irodák dizájnja is. Egy sikeres üzlet létrejöttéhez rendkívül fontos az első benyomás, így egy vállalat megítéléséhez a szakmai elismerésen túl ugyanúgy hozzájárul az irodák, tárgyalók kialakítása, mint akár a cégvezető ruházata, órája és autója – hangsúlyozta a Fornax Zrt. HR-igazgatója. Szerinte az egyik legfontosabb helyiség a tárgyaló, amelynek azt kell sugallnia, hogy a társaság megbízható, stabil lábakon áll. A masszív, kényelmes bútorok mellett törekedni kell arra, hogy a modern technika is helyet kapjon, ez különösen fontos az informatikában, főként a prezentációknál.
„A többi iroda kialakítása a tapasztalataim szerint inkább pozíciófüggő” – húzta alá. Figyelembe kell venni az egyedi igényeket, kívánságokat, ám az összhangot meg kell tartani. A topmenedzsment tagjai külön irodában dolgozzanak, hiszen nap mint nap komoly döntéseket hoznak, ehhez pedig elengedhetetlen a csendes, nyugodt környezet. Tapasztalatai szerint a pénzügyesek például szeretnek egy légterű irodában dolgozni, hiszen a szakma adottságai megkívánják a „szinte percenkénti konzultációt”, a létszám náluk is maximum öt fő. „A szoftverfejlesztőink – némi túlzással – remekül tudnak akár egy asztalnál is többen együtt dolgozni, hiszen ott is repkednek a szakmai kérdések, a lényeg, hogy a notebook elférjen. Számukra az a legfontosabb, hogy hagyják őket »alkotni«, járhassanak nyáron rövidnadrágban, papucsban. Náluk például egyáltalán nem válik be, ha a közvetlen felettesük éppen velük egy irodában tartózkodik” – mondta.
Az uniós előírásokhoz igazodva a terhes nők és a szoptatós anyák részére fekvőhellyel ellátott pihenőhelyiséget is biztosítani kell, hogy a munkaközi szünetben – esetleg munkaidő alatt is – ott pihenhessenek.
Az uniós előírásokhoz igazodva a terhes nők és a szoptatós anyák részére fekvőhellyel ellátott pihenőhelyiséget is biztosítani kell, hogy a munkaközi szünetben – esetleg munkaidő alatt is – ott pihenhessenek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.