Az állattenyésztésre költötték a legtöbbet a gazdálkodók
A nagy agrárberuházási dömpinget a fejlesztési pályázatok kiírásának, elbírálásának és megvalósításának időigénye miatt a következő évre várják a szakértők, ahogy a tavalyi év sem a beruházásoké volt. Ezt az agrárhitelek állományának stagnálása – reálértéken csökkenése – is jelzi. Ennek fényében érdemes értékelni, hogy a KSH előzetes adatai szerint 669,4 milliárd forint volt a mezőgazdasági beruházások teljesítményértéke, amiből az állattenyésztés fejlesztése a legnagyobb rész.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a beérkezett adatok alapján a mezőgazdasági beruházásokra fordított összeg
- 42 százalékát épületekre és építményekre,
- 29 százalékát gépekre és járművekre,
- 22 százalékát pedig tenyészállat-beszerzésre
költötték a megfigyelésbe vont adatszolgáltatók 2024-ben.
Az épületberuházásoknál jelentős hányadot képviselt az állattartási technológia fejlesztésére fordított összeg. A kijelölt vállalkozások az épületberuházások értékének 36 százalékát új szarvasmarha-istálló, sertés- és baromfiól építésére használták fel, amit üzembe is helyeztek 2024-ben. Jelentős összeget fordítottak terményszárítók, silók, magtárak, üvegházak, hűtőházak fejlesztésére is, az épületfelújításra költött összeg 26 százalékot tett ki a vizsgált időszakban.
Az állattenyésztés fejlesztése volt a fő cél
A beruházásra fordított összeg 94 százaléka a felmérésben részt vevő mezőgazdasági vállalkozások alaptevékenységéhez kapcsolódott, amiből
jelentősebb hányadot az agrárvállalkozások állattenyésztéshez fűződő beruházásai képviseltek 2024-ben, ezt követte növénytermesztési tevékenység beruházása.
Az állattenyésztési tevékenységen belül legnagyobb arányban, 44 százalékban építési beruházásokra,38 százalékban tenyész- és igásállatok beszerzésére, 12 százalékban pedig gépekre költöttek. Az agrárvállalkozások növénytermesztéssel kapcsolatos beruházásai főként a mezőgazdasági gépek beszerzésére irányultak, ez vitt el 59 százalékot, míg az új épületek, építmények építésére, felújítására a beruházások 34 százaléka irányult 2024-ben.
A gépbeszerzéseken belül a legnagyobb összeget a mezőgazdasági erőgépekre fordították a felmérésbe vont agrárvállalkozások, ezen belül
- a traktorok 22,
- a gabonakombájnok 16,
- az önjáró rakodók 7,
- az egyéb önjáró gépek pedig 8 százalékos
részarányt képviseltek. Továbbá jelentős összeget fordítottak az állattartási technológia gépeire, precíziós takarmányozási gépekre, szállító járművekre. A mezőgazdasági munkagépek közül a legtöbbet a talajművelőkből vásárolták a vállalkozások, amelyek a gépberuházások 8 százalékát adták.
Pályázat nélkül nem megy: még mélyebbre süllyedt az agrárgépek forgalma
Lassan indult idén az agrárgépek értékesítése, amely az elmúlt években egyébként is lejtőre került, és az idei első negyedévben is tovább csökkent. Az elhalasztott precíziós pályázat pedig elodázta a fellendülés kezdetét.
A gazdaságok alaptevékenységen kívüli beruházásai az összes beruházás 6 százalékát adták, melyek közel felét élelmiszeripari, energetikai célú, valamint hűtőházi beruházások tették ki.
Alacsony volt a bankhitelek aránya
A mezőgazdasági beruházásokat 2024-ben is főként (64 százalék) saját erőből finanszírozták a felmérésbe vont vállalkozások. A beruházásokban a támogatás értékének aránya 21, a banki hitelé 9, a lízingelt berendezéseké pedig 5 százalék volt. Az egyéb finanszírozás, illetve az egyéb kölcsön és hozzájárulás mértéke elenyészőnek (0,8 százalék) tekinthető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.