Részben méltányolhatók a gazdák kárenyhítési igényei

Bizonyos mértékig méltányolhatónak találják a gazdák kárenyhítési igényét az MTI által megkérdezett szakértők, akik szerint a jövőben azonban nagyobb felelősségvállalás várható el a gazdálkodók részéről.

Udovecz Gábor, az Agrárkutató Intézet főigazgatója szerint nem várt, rendkívüli természeti károk lévén most méltányos némi állami segítség még azoknak is, akik nem gondoskodtak saját maguk bebiztosításáról. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a jövőben a biztosítási rendszerekből kimaradók hasonló esetekben már nem kapnak kártérítést - hangoztatta. Hozzátette, hogy a rugalmasság most még azért várható el az államtól, mert a Nemzeti Kárenyhítési Alap nemrég jött létre.

Raskó György, agrárvállalkozó, korábbi földművelésügyi államtitkár az MTI-nek nyilatkozva a gazdák kárenyhítéseit azért nevezte jogosnak, mert a mezőgazdasági ágazatban a biológiai, éghajlati tényezők miatt nagyobbak a gazdálkodás kockázatai, mint más szektorokban. Ezt bizonyítja a biztosítók hozzáállása, akik nem szívesen vagy egyáltalán nem vállalnak mezőgazdasági biztosításokat - mondta.

Raskó szerint az elmúlt időszak vis major eseteiről - a fagykárok és az aszály - a gazdák nem tehetnek, abban szerepet játszott az is, hogy az állam az elmúlt évtizedekben nem teljesített bizonyos feladatait, ezért részben méltányolható a gazdák kárenyhítési igénye. Így például az állam nem gondoskodott az aszály megelőzéséről, pedig az állam öntözési infrastruktúra kialakítási kötelezettsége hasonlónak tekinthető más alapinfrastruktúrákéhoz, például az utak, hírközlési rendszerek kiépítéséhez. Joggal lenne elvárható, hogy legalább részben állami forrásokból az öntözési infrastruktúra mintegy 1 millió hektáron ha fokozatosan is, de kiépüljön - mutatott rá.

Raskó György szerint a világviszonylatban kiváló agráradottságú Magyarország nem engedheti meg, hogy a 6,3 millió hektárnyi mezőgazdasági területéből csupán 200 ezer hektáron öntöznek. Szerinte ez a területnagyság 30 év alatt ezermilliárd forint állami tőkéből további hasonló mértékű gazdálkodói önerő mellett feltornászható 1 millió hektárra. A költségek megtérülése kapcsán megemlítette, hogy csak az idén eddig 150 milliárd forint kár keletkezett az agráriumban a szélsőséges időjárási események miatt.

Raskó szerint a politikának mielőbb döntést kellene hoznia arról, hogy versenyképesebbé kívánja-e tenni az ágazatot, és ennek érdekében átvállalja-e feladatait.

Udovecz Gábor ennek kapcsán kitért arra, hogy az európai uniós közös agrárpolitika a magyarral együtt fáziskésében van a tudomány álláspontjához képest. Amíg a tudósok számára már nyilvánvalóak a klímaváltozással egyre szeszélyesebbé váló időjárás veszélyei, addig a politika erre még nem látszik felkészültnek. Egy ország, illetve kontinens élelmiszerellátását nem lehet kockára tenni az egyre inkább érzékelhető globális felmelegedés közepette - vélekedett Udovecz Gábor. Hozzátette, hogy ezért a jövőben még inkább szükség lesz kárenyhítési és tartalékolási rendszerekre.