A forróság nyertesei az italgyártó cégek

Magyarországon az alkoholmentes szomjoltó italok közül az ásványvíz kiskereskedelmi forgalma mennyiségben 18 százalékkal emelkedett, szénsavas üdítőitalból és gyümölcsléből viszont 1-1 százalékkal kevesebbet adtak el a boltokban, 2006 augusztus-2007 július közt, az előző évhez képest. A szomjoltó italok közé számító sörből 6 százalékkal bővült a magyarországi kiskereskedelmi forgalom.

A hazai élelmiszer-kiskereskedelemben a szomjoltó italok kulcsszerepet játszanak mind a forgalom és a nyereség, mind a vásárlások gyakoriságának növelése szempontjából.

Hiperben és diszkontban ásványvíz,
Hagyományos boltban szénsavas üdítő és sör

A Nielsen által mért 86 élelmiszer kategória forintban mért forgalmi toplistáján a húskészítményt követően a sör 2., majd a sajt mögött a szénsavas üdítőital 4. helyen található. Közvetlenül utána következik az 5. gyümölcslé, majd jön a kávé, és 7. helyen az ásványvizet találjuk. A rangsor a 2006 augusztus-2007 júliusi  adatokat tükrözi.

Az egyes bolttípusokban azonban más helyzetet találunk. Például az ásványvíz a 4. legnagyobb forgalmú kategória a hipermarketben; minden harmadik liter ásványvizet ott adtak el. Szintén 4. helyezett az ásványvíz a diszkont csatornában.

Inkább gyümölcslé a sláger szupermarketben, ahol a toplista 4. helyét foglalja el.

A szénsavas üdítőital, megelőzve a sajtot, az előkelő harmadik helyre került a 400 négyzetméteres vagy annál kisebb üzletekben. Nem véletlenül, hiszen a kiskereskedelemben eladott összes szénsavas üdítőital több mint felét a 400 négyzetméteres vagy kisebb, hagyományos boltokban adják el, mennyiségben is, értékben is. 
    
Szintén a hagyományos üzletek tipikus terméke a sör. Több mint 50 százalék jut erre a csatornára, a kiskereskedelmi eladásokból, mind mennyiségben, mind értékben.

Dollár-milliárdokkal bővül a globális piac

A Nielsen globális vizsgálata az élelmiszerpiac változásairól a 200 milliárd dolláros összforgalmat meghaladó alkoholmentes kategóriában 6 százalék pluszt regisztrált, egyik évről a másikra.

Az átlag mögött azonban figyelemre méltó eltérések húzódnak. Így a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben, a termékcsoporton belül legnagyobb forgalmú szénsavas italoknál – értékben - a növekedés mértéke 5, az utánuk következő szénsavmenteseknél 4, víznél 9, gyümölcsleveknél pedig 6 százalék, a Nielsen adatai szerint.  A sör globális mutatója plusz 5 százalék.

Ettől eltérő képet mutat a magyarországi trend. Hiszen nálunk az ásványvíz piaca forintban 16, a szénsavas üdítőitalé 4, gyümölcsleveké 6 százalékkal bővült, egyik évről a másikra. Sörnél 9 százalékos pluszt regisztrált a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe

A kategóriák súlyát mutatja, hogy a százalékok pénzben kifejezve milliárd dollárokat jelentenek. Csak a többlet eladások szénsavas üdítőitalnál 2,8, víznél 2,1, gyümölcslénél 1 milliárd dollárt tesznek ki. A sör kiskereskedelmi forgalma egyik évről a másikra 4 milliárd dollárral emelkedett, világszerte.

„Az alkoholos italok piacának mind méretét, mind növekedésének dinamikáját újra a sör határozza meg”, - állapítja meg a Nielsen elemzése. – Forgalmának növekedésére több tényező is hatott. Egyrészt nőttek az árak, másrészt egyes piacokon a fogyasztók figyelme a prémium és erősebb sörök felé fordult. Azon kívül néhány piacon bevezették az egészséges, alkoholmentes söröket.”

Felhívja a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi márkás sörök egyre inkább befolyásolják a piacot. Megemlíti Lengyelországot, ahol a kereskedelmi márkás sörök az alacsonyabb ár alternatíváját nyújtottak a fogyasztóknak prémium vagy más alkoholos italok mellett.

Fejlődő piacok növekednek dinamikusan

Az élelmiszer kategóriák globális kiskereskedelmi forgalmának elemzéséhez a Nielsen 66 országban, köztük Magyarországon végzett vizsgálatot. A 2005 július-2006 június közti adatokat hasonlították össze az előző éviekkel.

Regionálisan az alkoholmentes szomjoltók forgalma értékben, Európában 4 százalékkal emelkedett. A mutató elmarad a világátlagtól. A teljes élelmiszer-forgalom európai növekedési üteme a legkisebb a világon, mindössze 3 százalékos. Igaz, a teljes forgalom földrészünkön a legnagyobb, és megközelíti az 500 milliárd US dollárt.

Az alkoholmentes szomjoltó italok bolti eladása Észak-Amerikában 7, Latin-Amerikában 12, a fejlődő piacokon 15, míg Ázsia-Óceániában 4 százalékkal emelkedett. 

A kisebb alkoholmentes kategóriák közül jelentősen növekszik a kereslet egyrészt a tejalapú italok, másrészt az ivójoghurtok iránt. 

A jó közérzet, a wellness vagy a kényelem iránti igényt elégítik ki például olyan innovációk, mint a különböző aktív kultúrákkal készülő joghurtok.

Egészség, wellness, kényelem

A nemzetközi tapasztalatok alapján a Nielsen többek közt megállapítja, hogy a fogyasztók élelmiszer-vásárlását legnagyobb mértékben három fő tényező ösztönzi:
• Egészség, frissesség  – A leginkább növekvő élelmiszer árucsoportok közül több is az egészséges táplálkozás trendjébe illik. A friss termékek szinte mindenhol növekedést mutattak, tükrözve a vásárlók azon vágyát, hogy a lehető legegészségesebb termékeket tegyék az asztalra.
• Kényelem – Az egészséges életmódra való törekvés mellett nem szorult háttérbe a mindennapi háztartási munka megkönnyítésének igénye sem.
• Érték – A vásárlók egyre inkább figyelnek a megfelelő ár/érték viszonyt nyújtó termékekre.
    A fogyasztók általában, amennyire csak képesek rá, életmódjukon belül étrendjükkel is igyekeznek megőrizni egészségüket, és olyan árucikkeket keresnek, amelyek megkönnyítik az életüket, és mindemelett kedvező ár/érték viszonyt nyújtanak. 

„Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet era, hogy ezek a trendek nem alkalmasak a marketingbe egy az egyben történő átültetésre, bárhol a világon” – állapítja meg a Nielsen globális elemzője. – „Például egy Németországban kényelmet szolgáló termék nem biztos, hogy ennek a kritériumnak Brazíliában is megfelel. Egy kedvező ár/érték viszony Kanadában nem jelenti azt, hogy ugyanaz elmondható Indiában is. Az egyes országok piacai, városok és demográfiai szegmensek között mindig szükséges különbséget tenni, és megérteni a helyi fogyasztókat”.