Aukciósirodát szervez a Mavir
Szeptember végén, október elején alakulhat ki az ország 2020-ig szóló energiapolitikájának végleges formája – jelentette be a tegnapi villamosenergia-konferencián Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Az energiapolitika súlypontjait az utóbbi években, hónapokban előtérbe került ügyek adják: az ellátásbiztonság, az energiatermelés fenntarthatósága, a versenyképesség és az árak. Az ellátásbiztonságot befolyásolják a nukleáris, a megújuló és a gázenergia új arányai; ennek kapcsán az államtitkár hangsúlyozta: „Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon az áramellátás mintegy 40 százalékát adó nukleáris energiáról.” Igaz, az anyag konkrétan nem javasolja új atomerőművi blokkok építését, ám érvel az atomenergia fenntartása mellett. A gáz terén erős az importfüggőségünk, vagyis arra kell törekedni, hogy nőjön behozatalunk forrásainak és irányainak a száma. E célt leginkább a Nabucco vezeték megépítése szolgálná, de talán életszerűbb és kívánatos is a Nabucco és az orosz Déli Áramlat projektjének összekapcsolása. A megújulók részaránya 2020-ra a tervek szerint megnégyszereződik, és 18 százalékot ér el. Előállításuk azonban jelentős állami támogatást élvez. Ennek kapcsán a Magyar Energiahivatal (MEH) főosztályvezetője, Szöllősy László (is) felhívta a figyelmet arra, hogy rövid idő alatt egy kilowattóra zöldáram termelésének a támogatása közel két forintra nőtt. Ezt a lakosság fizeti.
A hazai és a külpiaci tenden-ciák is a villamos energia jelentős drágulását sejtetik. A belföldi kereslet az energiatakarékossági törekvések dacára is nő, az öreg erőművi blokkok lassan kiesnek a termelésből, importlehetősé-geinket pedig behatárolja az erősödő balkáni áramigény és az, hogy hamarosan Szlovákia is nettó áramimportőrré válik. A változást tükrözik a nyugat-európai árak is: miközben szeptemberi szállításra 32–40 euróért köthető le egy megawattóra áram, 2008-ra már 56-ért. Ebben a helyzetben Felsmann Balázs szerint pontosan látni kell a piaci árak alakulását, és tisztázni az állami szerepvállalás mibenlétét. Kerülendő az a struccpolitika, hogy állami eszközökkel „nem engedjük begyűrűzni az árakat”. Előbb-utóbb mindig ki kell egyenlíteni a számlát. (Bizonyos áramár-kompenzációs alap létesíthető persze a cégek nyereségéből, de ez csak részmegoldás.) Hasonlóan értékelte az áramárakra ható tényezőket a Mavir Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint Vinkovits András elmondta, 2015-ig várhatóan évi 2 százalékkal nő a hazai igény, utána 1,
illetve 3 százalékkal az előrejelzés két forgatókönyve szerint. A nehezedő import, a nagyobb villamosenergia-igény és az, hogy a csúcsidőszakokban a meglévő kapacitások már most is maximális kapacitással termelnek, már ellátási és szabályozhatósági kérdéseket is felvet. 2015-re az országban 10 500 megawatt beépített teljesítményre lesz szükség. Ehhez, figyelembe véve a fentieket, 3000 megawatt új kapacitást kell létesíteni. Létesítési igény van is bőven, de a tényleges megvalósulás időpontja még nyitott.
Ám vannak a Mavirnak javaslatai és eszközei is az ellátás és a szabályozhatóság javítására. Az áramszolgáltatókkal megállapodott bizonyos csúcsfogyasztási időszakok széthúzásáról, jövőre újabb romániai villamosenergia-összeköttetést létesít, és regionális áramaukciós irodát is szervez. Vinkovits András szerint az erőműveknek kötelezően fel kellene ajánlaniuk energiatartalékaikat, kompenzáció mellett. VG
