Az ügyféligények ösztönzik a fejlődést
- Pályája elején részt vett a Westel Rádiótelefon Kft. indításában. Gondolt-e akkor arra, hogy a következő években ekkorát fejlődik a mobiltelefon-piac?
- A pályafutásom a telekom szektorban ténylegesen már korábban elkezdődött: akkor kutatóként dolgoztam a Posta Kísérleti Intézetben, amely sok magyarországi találmánynak volt a bölcsője. 1990-ben indult a Magyar Rádiótelefon Kft. – később Westel Rádiótelefon Kft. – magyar–amerikai vegyes vállalatként: ennél a cégnél az első tíz-tizenkét alkalmazott között voltam, és tulajdonképpen azóta is itt dolgozom. Akkoriban a mobiltelefónia még nagyon új dolog volt Magyarországon: elég csak arra gondolni, hogy a vezetékes telefon is igazi kincsnek számított. Hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy már az egyetemen is foglalkoztam mobiltelefóniával – a diplomamunkám is ehhez kötődött –, csak akkor még egy Magyarországon addig nem ismert technológiát próbáltunk ki, ami később a GSM lett. Akkor persze még nem sejtettük, hogy ez lesz a későbbi digitális rádiótelefónia atyja, és azt sem, hogy mára a világon több százmillió mobiltelefon-előfizető lesz, és tízmillió magyar ember zsebében lapulnak olyan készülékek, amelyeket most használunk. Menet közben persze már látni lehetett, hogy a mobiltelefon valós igényt szolgál ki, annak ellenére, hogy sokan a terjedését pusztán a vezetékes telefon pótlásával magyarázták. A fejlődés aztán felgyorsult: zsugorodtak a készülékek, 1994-ben megjelent a digitális technológia, végül a 2000-es évek elején teljesen fel is váltotta az analógot. Ma – ellentétben például a televízióval – a mobiltelefonoknál már a három és feledik generációról beszélünk, úgy, hogy közben le is állítottuk az első, még analóg rendszert. Ez azért lehetséges, mert a felhasználók is együtt tudnak élni a változásokkal, sőt igénylik is azokat, tehát van tere a további folyamatos fejlődésnek.
- Milyen előnyökkel és milyen kihívásokkal jár, hogy a piacvezető távközlési társaságnál tevékenykedik?
- Kis cégnél dolgozni általában a rugalmasságot jelenti: azt a fajta rugalmasságot, ahogy egy kis csapat működik együtt, szemtől szemben tudunk kommunikálni, és érezzük a cégnek a legkisebb rezdüléseit is. Egy nagyvállalatnál sokkal jobban meg kell szervezni azt, hogy hogyan áramlik az információ, és hogyan lesz működőképes a vállalat. A nagyvállalatnál viszont előnyt jelent az az óriási szellemi kapacitás, ami fölött rendelkezik: több ezer fejlesztő elmét megfelelő fázisban, összehangoltan működtetve olyan értéket tud teremteni, amelyre egy kisvállalat nem lehet képes.
- Lehet-e azt mondani, hogy informatikai vezérigazgató-helyettesként ön a legfontosabb ember a vállalatnál?
- Az informatika ma minden területen nagyon fontos, és ilyen értelemben nagyon kitüntetett szerepkör a technológia, főleg egy ilyen profilú vállalatnál, mint a miénk. Annak ellenére viszont, hogy a technológiának a társaságon belül nagyon fontos szerepe van, itt is az üzleti igényeket szolgáljuk ki, tehát nem szabad eltéveszteni az arányokat. Azt is látni kell viszont, hogy egy ilyen vállalatnál, mint a Magyar Telekom, nagyon nagy mennyiségű változás zajlik egymással párhuzamosan: egyrészt fejlődik maga a technológia is, amit követni kell, másrészt az üzleti folyamatok megfelelő támogatása is szükséges a részünkről. Ennek megfelelően folyamatos feladat annak a megoldása, hogy mire van erőforrásunk, és mire nincs.
- Az elmúlt években mennyiben módosult az ügyfelek hozzáállása, és hogyan tud ennek a cég megfelelni?
- Nagyon jelentősen megváltozott. Míg régebben az ügyfelek természetesnek tartották, hogy ügyeiket személyesen intézik, ma már elvárják, hogy minden automatikus legyen. Ezen folyamat – amely egyébként exponenciálisan gyorsul – legfőbb elősegítőjének az internetet látom. Bár egy technológia terjedése mindig igénybe vesz bizonyos időt, az elmúlt csaknem 20 évben az ügyfelek lassan hozzászoktak a mobiltelefonhoz is: ma pedig már ott tartunk, hogy folyamatosan igénylik az újításokat, egyre több szolgáltatást látnak szívesen a mobiltelefonra költöztetve. Ez az, ami leginkább változott az ügyfelek hozzáállásában. Az önkiszolgálás, automatizálás persze csökkenti a vállalat költségeit is, hiszen az élőmunkaigény kevesebb. Erre ugyanakkor gazdasági igény is mutatkozik, a vállalatok rá vannak kényszerítve, hogy egyre hatékonyabban működjenek.
- A gazdasági kérdéseknél maradva: a telekom szektor ma nem számít éppen a legígéretesebb területnek a tőzsdén. Mikor fordulhat meg ez a trend?
- Nemcsak a telekom szektorral kapcsolatban áll fenn ez a probléma, hanem minden olyan területen, ahol valamilyen módon telítődik a piac. Azt pedig be kell látni, hogy Magyarországon az előfizetői létszám drasztikusan már nem növelhető. Nem véletlen tehát, hogy a mi iparágunkban működő vállalatok arra törekszenek, hogy a már meglévő, kiépített vezetékes- és mobiltelefon-, illetve internethálózatukon olyan többletszolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek az ügyfeleknek többletértéket termelnek. Ebben pedig még tengernyi lehetőség van, jó példa erre az internettelevízió. Ma persze nem lehet még azt mondani, hogy ez lenne a húzótermék, de mint már korábban utaltam rá, a mobiltelefon fejlődéséhez is viszonylag hosszú idő kellett. A mobiltelefonoknál is abszolút ez az irány: a széles sávú internet integrálására a készülékekbe új lépcsőt jelenthet.
- Az internetpenetráció mennyire gyorsulhat fel?
- Ebben a helyzetben a szolgáltatók önmagukban nem tudnak csodákat elérni: maximum úgy lehetne, ha ingyen adnák a hozzáférést. Ám az infrastruktúra kiépítése komoly befektetést igényel, és megtérülése bizonyos mértékben megszabja az elérhető legkisebb árakat. Az pedig még mindig nem elég, hogy valahol elérhető az ADSL, az is feltétel, hogy a felhasználó ne idegenkedjen a számítógéptől, és vállalja magával a PC beszerzésével járó beruházásokat is. Nem számítok tehát arra, hogy itt a mobiloknál tapasztalthoz hasonló robbanást érnénk el a közeljövőben, de attól sem kell tartani, hogy a jelenlegi, stabil növekedés jelentősen lelassulna.
- Mekkora az a kör, amelyre egyáltalán nem lehet számítani mint potenciális internetfelhasználóra?
- Nem tudom, szerencsére méréseink inkább azt elemzik, hogy kik tudnák még használni a fejlett kapcsolatokat. Viszont emlékeztetnék arra, hogy a mobiltelefonoknál is volt egy időszak, amikor a felhasználók számának emelkedését jelző görbe erőteljesen laposodott, de később mégis átlépte a tízmilliós határt. Ez pedig részben annak köszönhető, hogy ma már a korábban teljesen elzárkózó rétegek jelentékeny része is használ mobilt.


