Bezárta kapuit a berlini e-bazár
A képmegjelenítő eszközök – tévék, monitorok, projektorok, camcorderek, MP4-lejátszók – tárháza kimeríthetetlen – állapíthatták meg az idén is az Európa legnagyobb szórakoztatóelektronikai show-jára Berlinbe látogatók. A héten zárult megaeseményen egyértelművé vált: már a jelen is a lapos képernyőé, a vita csupán a technológia kérdésében nem dőlt el; van aki a plazmára, van aki az LCD-re esküszik.
A statisztikai adatok is a képmegjelenítők fölényét mutatják a barna áruk területén. A világ szórakoztatóelektronikai piacán az idén nem kevesebb mint 160 milliárd dollár értékű áru cserél gazdát. A legnagyobb egyedi tételt, 26 milliárdot a képmegjelenítő technológiák képviselik. A domináns távol-keleti gyártók szerint manapság Európa az LCD-tévék legnagyobb felvevője, s a jövőben is az egyik legígéretesebb piacnak ígérkezik. A japán Sharp cég európai vezérigazgatója, Tadzsima Tosijuki szerint a világon eladott LCD-tévék közel 40 százaléka talál gazdára a kontinensen, saját becslése alapján a jelenlegi évi 27 millió darabos értékesítés 2011-re 36 millióra nő. Ez akkorra a világpiac 30 százalékát reprezentálja majd. A berlini rendezvény tévészekciójában az egyik „leggel” épp a Sharp rukkolt elő. A japán gyártó minden korábbinál laposabb LCD-tévét mutatott be. A nagy felbontású HDTV-készülékcsalád legvékonyabb tagja a legszélesebb pontján sem éri el a 3 centimétert.
Több világújdonságot hozott Berlinbe a dél-koreai Samsung is. A 178 centiméter átmérőjű LCD-tévéje az energiatakarékos LED-technológiát alkalmazza, amelynek másik előnye, hogy sötét képeknél teljesen megszünteti a háttérvilágítást, így valódi fekete színt és nagyon éles képeket ad a készülék. A cég bemutatott egy olyan speciális monitorcsaládot is, amellyel számítógép nélkül is lehet videotelefonálni, konferenciabeszélgetést folytatni.
Igazi látványos show keretében mutatkozott be a Philips „aurás” tévéje. A legnagyobb európai szórakoztatóelektronikai gyártó évekkel ezelőtt jelent meg az úgynevezett Ambilight technológiával, vagyis a falra szerelt lapos tévékhez mesterséges háttérvilágítást is terveztek a holland cég mérnökei. Kezdetben egy színt vetítettek a falra, a későbbi fejlesztések révén a képernyőn megjelenő képekkel harmonizáló módon változott a készülék háttérvilágítása. A most bemutatott Aurea készülékek még ennél is tovább mennek: a váltakozó színű fényt a képernyő kerete is átengedi.
A képmegjelenítésben alig két-három éves múltra tekint vissza a digitális képkeret, amely miniatűr monitorként jeleníti meg kedvenc fotósorozatainkat. A termék sikere ma még nem vetekszik ugyan a népszerű és Berlinben is számtalan változatban kiállított MP3, MP4 zene- és videolejátszókkal, de mint az ebben is az egyik meghatározó gyártónak számító Philips vezére, Rudy Provoost előadásában kiemelte, a holland cég már legalább egymillió darabot eladott belőle.
A tévékéhez hasonló kétfrontos harc zajlik az optikai lemezek és lejátszóik piacán is: mi legyen a jövő DVD-formátuma? A Sony-féle blu-ray vagy a Toshiba-féle HD DVD? A hagyományos DVD-khez képest az újabb technológiák nagyságrendileg nagyobb adatot képesek tárolni, és a kalózmásolatok elleni megfelelőbb adatvédelemmel ellátottak lehetnek. Utóbbinak a filmgyártók örülnek igazán, hiszen az illegális másolatok dollárban mérve évi többmilliárdos kárt okoznak nekik. A két technológia hívei külön szövetséget toboroztak mind a tartalom-, mind a készülékgyártók sorából, amelyek erőteljes lobbit folytatnak a saját „igazukért”. Az óvatosabb berendezésgyártók egyelőre mindkettő mellett leteszik a voksukat. A dél-koreai elektronikai cégek az elsők között adták meg az egy készülékben való választási lehetőséget a felhasználóknak. Januárban az LG, most a Samsung állt elő a mindkét technológiát támogató kombi lejátszóval. A HD DVD-pártiak csoportja ettől az évtől kezdve erőteljes offenzívába kezd az európai piacon, mind a tartalom, mind az eszközök terén. A nagy amerikai és európai filmstúdiók az idei utolsó negyedévben nem kevesebb mint 150 új DVD-vel jelennek meg a piacon. A HD DVD-lemezek egy részéhez akciós készülékkampányok keretében ingyen juthatnak a vevők. Ebben az évben már a második generációs berendezések jönnek a piacra, köztük olyanok is, amelyek ára forintra átszámítva már nem éri el a 100 ezret. Idesorolható a technológiát kifejlesztő japán Toshiba legújabb modellje is.
Slágertermékeknek számítottak Berlinben a navigációs eszközök is, ezek piacán egyre élesebb a verseny. A készülékek lelkét adó alkalmazások piacán már komoly pozíciókat szerzett a magyar szoftvertudás. Több gyártó, köztük a meghatározók közé sorolható Mio cég a magyar NavNGo szoftvereit használja. A NavNGo újdonságnak számító háromdimenziós fejlesztése már a márciusi hannoveri CeBIT-en debütált. A navigációs rendszerek globális piaca ígéretes. Ezeknek az eszközöknek a piaca 2006–12 között megháromszorozódik, az eladott készülékek száma meghaladja a 65,1 millió darabot.
