Hogyan lehet még adót spórolni?

Alaposan megnyirbálta az idén a kormányzat a személyijövedelemadó-rendszerben az adókedvezményeket; éppen ezért, akinek még van rá lehetősége, érdemes ezeket igénybe vennie. Három-négy hónappal az év vége előtt nem árt a magánszemélyeknek átgondolniuk, hogy megtakarított pénzüket hogyan kamatoztassák a legkedvezőbben, s befektetésük, kiadásuk után esetleg még adókedvezményt is el tudnak számolni. Ha áttanulmányozzák az szja-törvény rendelkezéseit, rögtön kiderül: sok lehetőség már nincs. Fizethetnek – többek között – önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, nyithatnak esetleg nyugdíj-előtakarékossági számlát, és bizonyos tb-, valamint magán-nyugdíjpénztári befizetések után is jár kedvezmény. Aki nemes célokra szeretne áldozni, az is visszakaphat egy szerény összeget a befizetett adójából, hiszen a közcélú adományokhoz kapcsolódó kedvezményeket sem szüntették meg. Bár a nagy szigorítások kapcsán felvetődött az eltörlése, ám mégis megmaradt az élet- és nyugdíjbiztosítások utáni engedmény is. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek az év utolsó harmadában még köthetnek ilyen típusú biztosítást, illetve növelhetik az ide befizetett összeget. A hosszú távú megtakarítások ösztönzése érdekében ugyanis továbbra is úgy rendelkezik a törvény, hogy ha a magánszemély tízéves vagy annál hosszabb időtartamú élet- vagy nyugdíjbiztosítást köt, akkor az általa befizetett díj 20 százalékával csökkentheti az adóját. A szabályozás szerint ha az idén a tavaly befizetettnél nagyobb összeget teljesít, akkor a múlt évi díjat meghaladó rész után további 10 százalékos adókedvezményt érvényesíthet. A többlet-adókedvezmény azonban csak akkor illeti meg az adózót, ha a nagyobb összeget olyan szerződés alapján teljesíti, amelyre tekintettel már tavaly is fizette a biztosítási díjat.
Január elseje óta az szja-törvény százezer forintban korlátozza az egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint az élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezményét. A legnagyobb szigorítást pedig az jelenti, hogy a módosítás szerint ezen négy engedményt a magánszemély akkor érvényesítheti teljes egészében, ha az adóbevallásában bevallott vagy az adóhatóság által megállapított éves összes jövedelme nem haladja meg a 3,4 millió forintot. Amennyiben ezt az összeget meghaladja, de nem éri el a 3 900 000-et, akkor a kedvezmények csökkentett mértékben vehetők igénybe. 3 900 000 forint felett az összes jövedelmet csökkentő adókedvezmény ezen jogcímeken nem érvényesíthető. Tavaly még évi hatmillió forintig lehetett teljes mértékben igénybe venni a 100 ezer forintos kedvezményt, 6,5 millióig pedig csökkentett mértékben. Vagyis ha a magánszemélynek például évi bruttó 3,6 millió forint az idei jövedelme, akkor a ténylegesen érvényesíthető adókedvezmény csak 60 000 a 100 000 forint helyett. (A százezer forintos kedvezménykeretet ugyanis csökkenteni kell annak az összegnek a 20 százalékával, amellyel a magánszemély éves összes jövedelme a 3,4 millió forintot meghaladja.)
A magasabb jövedelműek számára már csak két lehetőség adódik az szja-rendszerben, hogy a befizetett adójukból némi pénzt viszontlássanak, azonban azt sem kapják kézhez, hanem – attól függően, hogy milyen típusú megtakarításuk van – vagy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájukra utalja jövőre az állami adóhatóság. VI

– egyes tb- és magán-nyugdíjpénztári befizetéseknél

– tandíjnál

– közcélú adományoknál

– élet- és nyugdíjbiztosítások után

– megmaradt a fogyatékosok és az

eltartottak utáni, valamint a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény is

Rendelkezhet a magánszemély:

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint

– a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb évi 100 ezer (illetve

önkéntes pénztár esetében bizonyos esetben 130 ezer) forintnak a számlájára történő utalásáról

– egyes tb- és magán-nyugdíjpénztári befizetéseknél

– tandíjnál

– közcélú adományoknál

– élet- és nyugdíjbiztosítások után

– megmaradt a fogyatékosok és az

eltartottak utáni, valamint a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény is

Rendelkezhet a magánszemély:

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint

– a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb évi 100 ezer (illetve

önkéntes pénztár esetében bizonyos esetben 130 ezer) forintnak a számlájára történő utalásáról -->