Ománban dupláz a Mol Nyrt.
A Mol Nyrt. megkétszerezi az ománi gázkutatásra szánt öszszeget és erőfeszítéseket az eddigi kedvező eredmények alapján. A több tízmillió dolláros projektben 3-4 évnyi szeizmikus mérés, majd várhatóan két kutatófúrás, végül kedvező esetben a termelés következik – válaszolt lapunknak a társaság közel-keleti, afrikai és kaszpi területekért felelős kutatás-termelési igazgatója. Somfai Attila elmondta: Ománban a Mol újabb ajánlattételi lehetőségeket is vár a további mezőkre, miközben erősíti ottani partnerkapcsolatait. Omán a társaság közel-keleti tevékenységének a központja.
Líbiában bekerült a Mol a kutatási és termelési licencekért tolakodó társaságok közé, amelyek az ország 3-5 évvel ezelőtti, a nyugati befektetők előtti nyitásának köszönhetően kelhetnek birokra évente 2-3 alkalommal a tendereken. A Mol – jó technikai felkészültségének köszönhetően – előminősítést szerzett egy most folyó blokküzemeltetési és befektetési tenderen. Igaz, a listán, amelyre felkerült, azok a társaságok szerepelnek, amelyek önállóan nem, csak valamely Líbiában tapasztalattal rendelkező céghez társulva nyerhetnek tendert. (Szerepel a listán a Molhoz közeledő osztrák OMV is – a szerk.) A Mol a tavaly nyitott lí-biai irodából irányítja észak-afrikai tevékenységét.
A cég külföldön csak Pakisztánban termel gázt, ahol szemet vetett a helyi választások után magánosítandó PPL gáztermelő vállalatra is. Katarban nem aktív, de igen jók a kapcsolatai a helyi olajminisztériummal a kilencvenes évekből, amikor az amerikai Chevronnal volt ott közös koncessziója. Somfai Attila pillanatnyilag nem lát megszerezhető katari koncessziót, de az országot a Mol térségbeli egyik lehetséges bástyájának tekinti.
Irakon belül a Mol számára az egyébként is biztonságosabb északi, kurdok lakta terület a vonzóbb. A kapcsolatfelvétel megindult, miután nemrég megszületett a külföldi cégek koncessziója védelmét is szolgáló (még parlamenti jóváhagyásra váró) helyi olajtörvény. Irodát ott nem nyitott a Mol.
A térség – módjával – más cégeinket is csalogatja. A napokban szaúdi környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi küldöttség tárgyalt Magyarországon arról, hogyan kapcsolódhatnak be az itteni vállalatok a szaúdi projektekbe.
A megbízások mérete, továbbá az amerikai és angol versenytársak high-tech felkészültsége és mérete miatt a magyarok inkább csak alvállalkozóként, illetve szűk területeken nyerhetnek megbízást az MKIK magyar–arab tagozatának elnöke szerint. Miklóssy Ferenc úgy véli ilyen a speciális szennyvizek kezelése, a projekttervezés, az oktatás, a fejlesztés és a tanulmányok készítése. Még többet ígér az az október második felében érkező ománi küldöttség, amely – egyéb európai útjait lemondva – egyedül Magyarországot keresi fel.
Az arab térségbeli terjeszkedés kormányzati korlátai
Kevésbé derűlátó a magyar cégek lehetőségeit illetően Magyarország tiszteletbeli ománi konzulja. Az öböl térsége ma már nem tekinthető fejlődő világnak, az ottani minőségi igények és a helyi szakképzettség a korábbinál jóval magasabb elvárást támaszt az oda szállítók felé – mondta lapunknak Szathmáry Tibor.Mára lényegében leállt a régióba korábban szállító, jól csengő nevű magyar cégek exportja, pályázatokon is alig indulnak.
Az utolsó nagy megbízást a Transelektro nyerte Bahreinben. A visszaszorulás oka az is, hogy nem túl jók a hitellehetőségeik – nem kínál versenyképes kölcsönt az Eximbank sem –, a rendszerváltás után kiemelkedett kkv-k pedig még nem tudják jól helyzetbe hozni magukat az arab piacokon. Hiába jó a helyi magyar követségek promóciós munkája, ha kormányzati szinten nem elég erőteljes a támogatás.
Persze jelenleg is dol-goznak magyarok a térségben, ám jórészt alvállalko-zóként vagy más cégek alkalmazottjaiként. Főként építőipari, tervezési és újabban biotechnológiai területeken vannak lehetőségeik.
Mára lényegében leállt a régióba korábban szállító, jól csengő nevű magyar cégek exportja, pályázatokon is alig indulnak.
Az utolsó nagy megbízást a Transelektro nyerte Bahreinben. A visszaszorulás oka az is, hogy nem túl jók a hitellehetőségeik – nem kínál versenyképes kölcsönt az Eximbank sem –, a rendszerváltás után kiemelkedett kkv-k pedig még nem tudják jól helyzetbe hozni magukat az arab piacokon. Hiába jó a helyi magyar követségek promóciós munkája, ha kormányzati szinten nem elég erőteljes a támogatás.
Persze jelenleg is dol-goznak magyarok a térségben, ám jórészt alvállalko-zóként vagy más cégek alkalmazottjaiként. Főként építőipari, tervezési és újabban biotechnológiai területeken vannak lehetőségeik.-->
