BUX 51,325.34
-1.62%
BUMIX 4,158.45
-2.68%
CETOP20 2,361.1
-3.51%
OTP 17,140
-0.92%
KPACK 7,500
-11.76%
0.00%
-7.32%
-0.52%
-3.85%
ZWACK 16,500
-1.20%
+2.68%
ANY 1,530
-1.61%
RABA 1,290
-4.44%
+0.20%
-1.30%
-0.60%
-0.81%
OPUS 213.5
-2.95%
-2.50%
-2.36%
-0.51%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-3.91%
MOL 2,620
-2.38%
-3.12%
ALTEO 2,140
-5.73%
0.00%
-3.64%
EHEP 1,540
-9.14%
+0.83%
-4.19%
MKB 1,972
0.00%
-3.95%
-2.37%
+6.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
-14.81%
-5.66%
-3.87%
0.00%
+1.68%
NUTEX 14.96
-0.80%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 4,426
-3.24%
-1.89%
NAP 1,059
-8.71%
-14.90%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Villamosra, vonatra, magyar!

A közösségi közlekedés arányának növelése, a környezetkímélő és kombinált áruszállítási módok előtérbe helyezése, a

logisztikai központok hatékonyságának javítása szerepel többek között a gazdasági tárca 2007–2020 közötti egységes közlekedésfejlesztési stratégiája által kijelölt feladatok között. Az anyagot a minisztérium feltette honlapjára, amelyen keresztül egyben társadalmi vitára is bocsátotta. Az anyag bevezetője hangsúlyozza, hogy a stratégia az érintett terület fejlődése mellett számos más iparág jövedelemtermelő képességét, közvetlenül pedig mintegy 300 ezer munkavállaló sorsát határozza meg. A közlekedés és szállítás adja az ország GDP-jének 8-9 százalékát.

A stratégia egy Zöld könyvből, egy Fehér könyvből és egy monitoringrendszerből áll, utóbbi kettő kidolgozása még tart. A Zöld könyv a személy-, az áruszállítás és a közlekedési infrastruktúra területére bontva jelöli ki az irányokat úgy, hogy mindegyikben szem előtt tart öt vezérlő elvet: a közlekedés biztonságának, az energiahatékonyságnak a javítását, a környezetterhelés mérséklését, továbbá azt, hogy törekedjenek a fejlett technológiák, rendszerek alkalmazására és befektetésbarát üzleti légkör létrehozására.

A személyszállításban a közlekedési munkamegosztás tudatos alakítását hangsúlyozza az anyag a közösségi közlekedés elfogadottságából és abból kiindulva, hogy Magyarországon erősek a korlátai a személygépkocsi-közlekedésnek. Mindeközben nő a mobilitás, vagyis az utazási igények növekedésével kell számolni. A stratégia szerint alapvető személyszállítási cél a közösségi szállítás arányának megőrzése, mégpedig az uniós átlag fölötti szinten. Most egyébként a tendencia a kitűzöttnek éppen a fordítottja, vagyis

az egyéni (autós) közlekedés aránya nő a közösségivel szemben. A közlekedési munkamegosztás komodalitással, azaz a különböző, önmagukban már hatékonyan működtethető közlekedési módok szinergiájával javítható. Szükséges persze az is, hogy az utazni kívánók a mostaninál szabadabban választhassanak a közlekedési módok között, vagyis „javuljon a mobilitási esélyegyenlőség”. Nagy hangsúlyt kap a közlekedési balesetek számának csökkentése is, ebben ugyanis nemzetközi öszszehasonlításban nagyon roszszul állunk. (A 10 ezer autóra jutó közúti balesetben meghaltak száma az EU-ban nálunk a legmagasabb, s kétszer akkora, mint az USA-ban.) 2020-ra évi 500 fő alá kell szorítani a közúti balesetben elhunytak számát, ez összesen 800 élet megmentését jelenti. Az EU előirányzata szerint 2010-re el kell érni, hogy csak feleannyian haljanak meg a közutakon, mint 2001-ben.

Megjegyzendő, hogy a közösségi közlekedés támogatásával kemény fába vágja a fejszéjét a tárca. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) előrejelzése szerint ugyanis 2015-ig erőteljesen nő a hazai személygépkocsi-használat egységre (utaskilométerre) vetített mértéke, ezen kívül viszont csak a légi közlekedés népszerűsége nő, a „Villamosra, vonatra és buszra, magyar!” jelszó pedig jórészt süket fülekre talál. Igaz, a jóslat 2000-ben hangzott el; lehet, hogy a KTI ma már módosítana rajta. Ahhoz azonban, hogy népszerűbbé váljon a közúti közlekedés, fel kéne újítani és korszerűsíteni a járműállományt. A hazai személyszállító vasúti kocsik bő fele például öregebb 30 évesnél, a motorkocsiknak pedig majdnem kétharmada 21–30 éves. (Ismert, hogy a MÁV folyamatosan újít fel régi kocsikat, és megkezdte az új motorvonatok beszerzését is, de ez lassan javít az átlagon.) Távolsági buszaink is öregebbek a normatívnak tekintett 12 évesnél, és nem jobb a helyzet a városi tömegközlekedési járművek esetében sem. A buszok jelentős részének életkora 15, a troliké 20, a síneken futó járműveké 30 év fölött van – ismerteti a jelen helyzetet a stratégia.

Az áruszállításban a környezetkímélő ágazatok részarányának növelése a cél. Ezek egyébként már most is nagyobb arányt képviselnek Magyarországon az uniós átlagnál. A hatékonyság és a versenyképesség javítása érdekében viszont az eddiginél még jobban kell élni a kombinált áruszállítási módok kínálta lehetőségekkel, most ugyanis egyenetlen a terület kapacitásainak terhelése, sőt egyes kapacitások kihasználatlanok. További cél a logisztika javítása, azaz a terület komplex szolgáltatásait nyújtó országos központok munkájának optimalizálása.

Mindezek hátterében a közlekedési infrastruktúra fejlesztése áll. Ennek fő elemei a gazdasági versenyképességet javító hálózati szerkezet kialakítása, a városi és elővárosi közlekedés további kibontakoztatása, a növekvő tengelyterhelés miatti útelhasználódás csökkentése és persze a fenntartható mobilitás feltételeinek megteremtése.

Az egyre hatékonyabb energiafelhasználásra való törekvés természetesen minden közlekedési és szállítási ágban kiemelt feladat. A GKM statisztikái szerint e téren egyébként a légi közlekedésben 1990 óta számottevően, a személygépkocsiknál és a teherautóknál, valamint a fajlagosan jóval kisebb energiaigényű vasúti személy- és áruszállításban is érezhető a csökkenés.

Vezérlő elvek

Javítani kell a közlekedés biztonságát

Mérsékelni kell a környezetterhelést

Javítani kell az energiahatékonyságot

Fejlett technológiákat, rendszereket kell alkalmazni

Befektetésbarát üzleti légkört kell létrehozni

Mérsékelni kell a környezetterhelést

Javítani kell az energiahatékonyságot

Fejlett technológiákat, rendszereket kell alkalmazni

Befektetésbarát üzleti légkört kell létrehozni-->

Kapcsolódó cikkek