A kórházszövetség aggódik
Az ágazat biztonságos működtetéséhez és fejlesztéséhez többletforrásokra van szükség. Ez úgy érhető el, hogy makroszinten az ágazat szükségletarányosan részesedik a nemzeti jövedelemből és a költségvetésből, így hazánk közelíthet az Európai Unióhoz – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke. A szervezet elképzelhetőnek tartja a magánerő bevonását, ám óva intenek a kevésbé költséges gyógyítási feladatok kimazsolázásától. Üdvözlik a járulékfizetési morál javítására hozott intézkedéseket, a kibúvás lehetőségeinek a felszámolását.
A szövetség növekvő aggodalommal észleli, hogy a 2006. július 1-jétől több lépcsőben életbe léptetett változtatások hatására a kórházi szféra egyre gyorsuló ütemben adósodik el, és mára már az intézmények kétharmadának van egyre növekvő adósságállománya. Ismereteik szerint az egyes intézmények bevétele nem fedezi a kiadásaikat, így kénytelenek lehetnek a legnagyobb költségtényezőt jelentő bér- és bérjellegű kiadásaikat drasztikus létszámleépítéssel csök-kenteni. Mivel azonban korábban ezt már megtették, ezzel a lehetőséggel sem élhetnek. Tény az is, hogy a szakmai minimumfeltételek teljesítése és a közalkalmazotti törvény előírásai sem teszik ezt lehetővé. Ráadásul a 2007. július 1-jétől életbe lépett munkajogi változások – az ügyelet teljes egészében munkaidőnek számít – a teljes ellátórendszerben humánerőforrás-többletigényt generálnak a hozzá tartozó pénzügyi fedezettel együtt.
Megállapítható, hogy a jelenlegi struktúrában a rendelkezésre álló források nem képesek az intézményrendszer elfogadható színvonalú, ám ugyanakkor gazdaságilag fenntartható működtetésére.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy valamennyi most aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórház a július 1-jétől életbe lépett jogszabályi változtatások miatt nem lesz képes maradéktalanul eleget tenni a területi ellátási kötelezettségének a nap 24 órájában, az év minden napján – mondta az elnök. Ezért szükségesnek tartják, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat készítse el a sürgősségi ellátás folyamatos működtetésének országos tervét feladatra, területre és intézményre lebontva, és szükség szerint ennek figyelembevételével módosítsák az egyes intézmények működési engedélyét és területi ellátási kötelezettségét.
Golub Iván szerint nem adnak megoldást az egészségügyi reformtörvények a betegségek megelőzésére, a népegészségügyre, a területi egyenlőtlenségek felszámolására.
